A Budavári Palota – a világörökség része – állandó kiállítás

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A Budavári Palota – a világörökség részeOrszágos Széchényi Könyvtár, V. szint, Gyorslift folyosó

A három várbéli intézmény, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria, és a Budapesti Történeti Múzeum anyagából válogató állandó tárlat az UNESCO Világörökség részévé nyilvánított épületegyüttes történetét mutatja be képek, dokumentumok, tárgyak segítségével.

A budai várhegy hosszú történelmi múltra tekint vissza. Története során elsősorban királyi lakhely szerepe volt, hiszen a tatárjárás végétől a II. világháború befejeztéig királyi (nádori és kormányzói) székhelyként működött.

A Budavári Palota – a világörökség részeElőször IV. Béla király (1235–70) építtetett ide várat 1243 körül. Ezt a XIV. század közepéig lakták, később Zsigmond király (1387–1437) uralkodása alatt újjáépült, majd Mátyás király (1458–90) valódi fejedelmi lakká tette. Ekkor kezdődött a vár kulturális története, mivel Mátyás itt helyezte el világhírű könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát, mely a nemzeti könyvtár őse.

A Budavári Palota – a világörökség részeA palota a török uralom alatt, főképp Buda várának visszafoglalásakor (1686) teljesen elpusztult. Mária Terézia (1740–80) 1771-re új palotát építtetett, mely a mai palotaegyüttes alapját is képezi.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a palota ismét súlyos károkat szenvedett. Ybl Miklós és Hauszmann Alajos építészek tervei alapján 1890–1905 között készült el a palota átépítése, kibővítése.

A Budavári Palota – a világörökség részeA palotát ténylegesen 1920–45 között Horthy Miklós kormányzása alatt vették újra használatba. Ez az új épületegyüttes a II. világháború során ismét rendkívüli károkat szenvedett, jóformán csak körítő falaiban maradt fenn.

A Budavári Palota – a világörökség részeA háború után leletmentő, feltáró, állagmegóvó munkák indultak meg. Az 50-es évek végén született meg a „legyen a vár a kultúra vára” jelszóval összegzett elképzelés, 1960–85 között az épületegyüttes külsejének megtartásával a belső terek az új funkciónak megfelelően teljes átépítésre kerültek. Az épületegyüttesbe a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, majd utoljára 1985-ben az Országos Széchényi Könyvtár költözött be. Itt kapott helyet az 1989-ig működő Munkásmozgalmi Múzeum is. A fenti intézmények azóta is itt működnek, gyarapodnak, szolgálják a magyar kultúrát.

Ingyenesen megtekinthető a Gyorslift folyosó nyitvatartási idejében:
Hétfőn 6–19 óra között (a könyvtár hétfőn zárva van, de a Gyorslift folyosó nyitva tart)
Keddtől szombatig: 6–20.30 óra között
Vasárnap 9–18.30 óra között