Történelem

2007-ben érkeztek haza a sárospataki református könyvtár a II. világháború idején a Szovjetunióba, Nyizsnij Novgorodba került könyvei. A köteteket az OSZK műhelyében restaurálták, később visszakerültek a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyűjteményébe, Sárospatakra. A szolgáltatás a könyvek visszaérkezését, a sajtóvisszhangot, s a kötetek restaurálása után megrendezett kiállítást is bemutatja.

Az azonos című  kiállításból  készült szolgáltatás az OSZK Színháztörténeti Tárának anyagából válogatva, számos jelenetkép, eredeti plakát és egyéb érdekesség publikálása által  mutatja be id. Lendvay Márton színművész pályafutását.

A Typographia – A kézisajtó kora című szolgáltatás 2007-ben indult abból a célból, hogy publikálja az OSZK-ban folyó könyvtörténeti kutatások legfrissebb eredményeit. A szolgáltatás egyrészt tartalmazza a Kárpát-medence egészét magában foglaló nyomdaadatbázist, a Clavis Typographorum Regionis Carpathicaet (1473–1948); másrészt szöveges és képes formában is megjeleníti – A Kézisajtó kora címmel – az első száz év ebben az adatbázisban regisztrált működő nyomdáinak adatait. A szolgáltatás gondozói a XV–XVIII. sz. Könyvtörténeti Osztály munkatársai.

Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárának mintegy másfélezer dokumentumot számláló gyűjteményrészét, az 1956-os forradalom és szabadságharc során, illetőleg az azt követő néhány hónapban keletkezett dokumentumok összességét (röplapokat, szöveges plakátokat, igazolványokat, stb.) mutatja be a szolgáltatás. A 2006-ban, a Magyar Elektronikus Könyvtárban készült összeállítás többféle szempont szerint kereshető állománya a dokumentumok között való könnyebb tájékozódást is lehetővé teszi.

Az 1956–2006 című virtuális kiállítást az OSZK különböző gyűjteményeiben őrzött 1956-os dokumentumokból (plakátok, szórólapok, újságok, fotók) készítette a Magyar Elektronikus Könyvtár 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójára.

A Jelenkortörténeti Adattár az OSZK Történeti Interjúk Tára által készített és gondozott szolgáltatás, amely interjúkat, dokumentumokat tesz közzé az 1956-os forradalommal kapcsolatban.

A Képidő adatbázist a Széchenyi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program keretében, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága támogatásával az Enciklopédia Humana Egyesület készítette. 2004-ben az adatbázis átkerült az OSZK-ba és a tartalmi fejlesztésben is döntő szerepet kapott a nemzeti könyvtár. A szolgáltatásban történelmünk sorsfordulóit, a mindennapok és ünnepek eseményeit követhetjük nyomon a kezdetektől a második évezred végéig.Az időrendben felsorolt tényeket a tárgyi és szellemi kultúra emlékeivel, korabeli és később született képzőművészeti alkotásokkal illusztráljuk. A képanyag az 1995 és 2001 között kiadott Encyclopaedia Humana Hungarica CD-ROM taneszközsorozat javított és bővített időrendjére, valamint az OSZK digitalizálási munkái során létrejött képanyagra épül.

A tíz bambusz csarnoka című virtuális összeállítás az OSZK-ban megrendezett különleges, azonos című kiállítás legszebb darabjait mutatja be. A 2003-as kiállítás – amelyhez hasonló léptékű még sohasem volt Európában korábban – a Kínai Nemzeti Könyvtár kincseiből válogatott könyv- és nyomdászattörténeti műkincseket.

A mintegy háromezer-ötszáz évet számláló kínai írásbeliség dokumentumai szemléltetik – többek között – a kínai könyv kialakulását, a táblanyomtatás és a könyvformák változatait és a színes nyomtatás kialakulását is.

Az azonos című egykori kiállítás virtuális változata a Széchényi-család történetének kézirattári dokumentumait mutatja be. Az összeállítás a Kézirattár törzsanyagából, illetve a nem sokkal korábban az OSZK birtokába került családi dokumentumokból készült.

A három magyar díszkódexet, az Admonti Bibliát, a Magyar Anjou Legendáriumot és Nagylucsei Orbán Psalteriumát (OSZK) bemutató összeállítás középkori történetünk, művelődésünk és művészetünk három egymást követő korai szakaszát fogja át. Az első kódex a 12. század közepébe vezet, az Árpád-házi királyok idejére, a második az Anjou-dinasztia uralkodásához (14. sz. eleje) kapcsolódik, a harmadik pedig a Hunyadiak dicső évtizedeit idézi s átnyúlik a Jagelló-kor elejére is (15–16 század).