Kosáry Domokos-kiállítás

Printer-friendly versionPDF version
2013/12/09 - 2014/03/08

A 100 éve született Kosáry Domokosra, az MTA tagjára, egykori elnökére, Széchenyi-nagydíjas történészre, a nemzetközi tudományos élet és közélet kiemelkedő egyéniségére emlékezünk a március 8-ig látható kiállítással.

A kamarakiállítás az Országos Széchényi Könyvtár VII. szinti katalógusterében látható.

Megtekinthető: 2013. december 10. és 2014. március 8. között, keddtől szombatig – a könyvtár nyitva tartási idejében – díjmentesen.

 

 

 

KOSÁRY DOMOKOS életútjának főbb állomásai

  • 1913. július 31-én született Selmecbányán
  • A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett történelem–latin szakos diplomát, 1936-ban ugyanott doktorált.
  • 1936 és 1937 között tanulmányúton járt Franciaországban.
  • 1938 és 1940 között tanulmányúton járt Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban.
  • 1937 és 1949 között a Báró Eötvös József Collegiumban tanított.
  • 1941-től a Teleki Pál Intézet Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese lett.
  • 1945-től a Teleki Intézet igazgatója, a Revue d’Histoire Comparée című összehasonlító történeti folyóirat alapító főszerkesztője volt.
  • 1946-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen az Újkori Magyar Történeti Tanszék professzoraként dolgozott.
  • 1949-ben menesztették igazgatói, majd 1950-ben tanári állásából.
  • 1951-ben az Országos Könyvtári Központ ideiglenes alkalmazottja lett.
  • 1952-ben a később Gödöllőre költözött Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának munkatársa lett.
  • 1955 és 1957 között az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója volt.
  • 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnökeként összegyűjtötte a forradalom idején kiadott újságokat, röpiratokat, plakátokat, kéziratokat, írásos tanúvallomásokat és fotókat.
  • 1957-ben politikai okokból letartóztatták, dokumentumgyűjteményét elkobozták.
  • 1960-ban amnesztiával szabadult, a Pest Megyei Levéltárban dolgozott.
  • 1962-ben rehabilitálták.
  • 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében folytathatta kutatómunkáját.
  • 1977-ben megszerezte a történettudományok doktora címet.
  • 1982-ben megválasztották az MTA levelező tagjává.
  • 1985-től az MTA rendes tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA Történettudományi Bizottságának elnökévé válaszották.
  • 1990 és 1996 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.
  • 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét;
  • 1996-ban megkapta az Osztrák Érdemkeresztet a Tudományért és Művészetért;
  • 1997-ben megkapta az Akadémiai Aranyérmet;
  • 2003-ban megkapta a Németországi Szövetségi Köztársaság Nagykeresztjét.
  • 2007. november 15-én hunyt el Budapesten.