Recitativ (1916)

A Nyugat kiadásában 1916 januárjában jelent meg Babits Mihály harmadik verseskönyve Recitativ címmel. A Babits-líra változásáról, fordulatáról tanúskodó kötet első részének darabjait a száműzetésként megélt fogarasi évek élményei ihlették, a szellemi élet véráramából való kirekesztettség, a magányérzet melankolikus, rezignált hangvételű művekben mutatkozik meg. A kötet második része az Intermezzo (Szekszárd) címet viseli. Az otthoni táj, a szőlődomb, a nyár idilli emlékképei adják alaphangulatát; itt kapott helyet a híres-hírhedt Játszottam a kezével című vers is, amelyet a háború zaklatott közege szerzője ellen fordított. A kötet további ciklusai már egyértelműen mutatják, hogy az addig arisztokratikus-artisztikus költőként számon tartott Babits költészetére a társadalmi, politikai események is hatnak. A költői feladatvállalás részévé válik a közügyekkel kapcsolatos véleményének kifejezése, egyre fontosabbá válik a morális-humánus felszólalás, ezekhez keres a költő adekvát hangot, megszólalásmódot, lírája tehát erőteljes átalakuláson megy át. Ezekben a részekben szerepel az 1912-es munkástüntetésre reagáló Május 23. Rákospalotán, valamint az Isten kezében ciklusban a magyar költészet egyik legexpresszívebb háborúellenes verse, a Húsvét előtt.

A hasonmás kiadás Visy Beatrix bevezető tanulmányával jelent meg.