„Kedves Lajosom!” – forráskiadás

A kötet címe – „Kedves Lajosom!” – a történész, levéltáros és diplomata Thallóczy Lajosra  (1857–1916) utal, akinek hagyatékát (csak a benne található levelek száma 9000!) az OSZK Kézirattára őrzi.

A Magyar Nemzeti Levéltár címzetes főigazgatója, Reisz T. Csaba által a napokban közzétett kötet Csánki Dezső Thallóczyhoz írott leveleit tartalmazza. A levelek Kézirattárunk állományából, a Thallóczy-fondból származnak. A bevezetővel ellátott, alaposan megjegyzetelt forráskiadás 234 oldalra terjed.

A kötet a Magyar Történelmi Társulat és az MTA BtK TTI kiadványa, ám könyvtárunk jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az megszülethessen.

A kötet fülszövege:

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi Thallóczy Lajos hagyatékát, amelyben családjára és személyére vonatkozó hivatalos iratok mellett 1124 személy hozzá intézett levelei találhatók, közel 9000 dokumentum. Thallóczy Lajos (1857–1916) tudományos szakember: levéltáros, történész, akadémikus, az állami közigazgatás tagja, diplomata, magas rangú állami tisztviselő volt; bohém magánélete és baráti köre is a sokszínű emberek sorába emelte őt. Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros és akadémikus munkás életének szinte teljességét az Országos Levéltárban töltötte, és fizetés nélküli gyakornokból (1881) végül az intézmény vezetője (1912–1932) lett. Az ő országos főlevéltárnoki, majd főigazgatói működése alatt készült el az első, eredetileg is levéltári szempontok szerint és célokra emelt épület, és ekkor került a kezdet kezdetétől a Belügyminisztérium fennhatósága alatt működő intézmény a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz. Csánkinak meghatározó szerepe volt a levéltár első kulturális évtizedének történéseiben.

E két személy nemcsak pályatárs, de személyes és családi jó barát is volt – így Csánki Dénest (1885–1972) közös fiuknak tekintették és segítették szakmai előmenetelében. E szoros bizalmi viszony Csánkinak Thallóczyhoz intézett – jelentős forrásértékű – leveleiben is hűen tükröződik: családi ügyeiről, történettudományi (forráskiadási) kérdésekről, a levéltárak, valamint a Magyar Történelmi Társulat ügyeiről is beszámolt.