Az ISSN jövője

Az ISSN világrendszer stratégiai célkitűzéseinek meghatározása arra a felismerésre épül, hogy - figyelembe véve a jelenlegi és a prognosztizálható trendeket - az ISSN jövője attól függ, mennyire terjed el használata állandó azonosítóként az Interneten. Az ISSN csak akkor őrizheti meg szerepét és hitelét, ha a hálózat rövid időn belül jelentős mennyiségű elektronikus kiadvány azonosítását tudja felvállalni. E felismerésnek fontos következményei vannak az egész hálózatra nézve - egyrészt az erőforrások biztosításának vonatkozásában, másrészt az új feladatok pontos definiálása, a hálózati központok tevékenységének összehangolása terén.

Az ISSN alkalmazási körének szélesítése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hagyományos értelemben vett, egymást követő részegységekben megjelenő időszaki kiadványokon kívül a világhálón elterjedt integráló típusú bibliográfiai források is azonosíthatók ISSN-nel (meghatározott formai kritériumok megléte mellett). Ez utóbbiak között lehetővé válik az adatbázisok ISSN-nel történő ellátása is: célszerűnek látszik az előfizethető adatbázisok nyilvántartásba vétele, majd a bibliográfiai és cikkadatbázisok regisztrációja, valamint a kutatók számára fontos, egyes tudományterületekre szakosodott adatbázisok számbavétele, végül a rendszeresen frissített cím- és cégadatbázisok leírása is.

Az elektronikus és azon belül a távoli hozzáférésű bibliográfiai források számbavételének folyamata elindult, és a helyi lehetőségek, kapacitás és támogatottság függvényében halad előre. Durva becslések szerint összességében kb. 50-100 ezer folytatólagos online forrást lehetne ISSN-nel feldolgozni - ezzel szemben jelenleg a nemzetközi ISSN adatbázis 5000-nél kevesebb online kiadvány rekordját tartalmazza.

Magyarország az online kiadványok regisztrációjának mennyiségi összehasonlításában a tagországok között a 9. helyet foglalja el, megelőzve a fejlődő országokon kívül Közép-, Kelet- és Dél-Európa országait, de olyan nyugat-európai országokat is, mint Spanyolország, Franciaország, Svájc, Hollandia, Dánia, Finnország és Olaszország. A legtöbb online rekordot - 800 fölött - az USA és Kanada jelentette be, a Nemzetközi Központ és Nagy-Britannia 600 rekord körül jár, Ausztrália és Norvégia 300 körül, Németország, Svájc és Magyarország pedig 100 és 200 közötti számban regisztrált. E rekordmennyiségnek azonban egyelőre csak egy része tartalmazza a távoli forrás helymegjelölését, ugyanis a 856-os MARC mező bevezetése időben megkésve követte az eltérő fizikai hordozó kódolásának lehetőségét.

Az előttünk álló feladatok meghatározásának kulcskérdése az ISSN alkalmazási körének minél pontosabb körülhatárolása. A vonatkozó nemzetközi szabványok (ISBD(S), ISSN kézkönyv) napjainkban folyó revíziója és harmonizálása során új definíciók születtek, melyek meghatározták a bibliográfiai forrás, azon belül a folyamatos/folytatólagos forrás és az utóbbi kategória alá tartozó két bibliográfiai forrástípus, az integráló jellegű forrás és az időszaki kiadvány fogalmát.

Az új definíciók alapján az ISSN Kézikönyv Revíziós Munkacsoportja javasolta az ISSN alkalmazását a folytatólagos források túlnyomó többségére, pontosabban: az időszaki kidványok teljességére és az integráló források meghatározott körére (azokra az előre meg nem határozott időtartamra tervezett, frissített forrásokra, amelyek feltüntetik a frissítés dátumát). Az alkalmazási kör egyértelmű meghatározása, az érintett forrástípusok és a kivételek felsorolása elengedhetetlen a rendszerben működő nemzeti központok számára feladataik ellátásához.