A Corvina könyvtár budai műhelye. Díszlapok

A Corvina könyvtár budai műhelye. Díszlapok

A Corvina könyvtár budai műhelye. Díszlapok
A szövegeket írta és a képeket válogatta: Zsupán Edina, a kiállítás kurátora
OSZK, Budapest, 2018.

1 300,- Ft
Kapható

Az összeállítás A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás alkalmából készült, amely 2018. november 6. és 2019. február 9. között látható az Országos Széchényi Könyvtárban. A tárlat új szempontból vizsgálja Mátyás király legendás könyvgyűjteményét, a Budán készült kódexek történetét mutatja be.

Hunyadi Mátyás (1458–1490) uralkodói könyvtárának különlegességét nem utolsósorban az adja, hogy a kódexek tartalmukban a legmodernebb itáliai kultúrát, külsőjükben pedig az itáliai művészet egy szeletét hozták el hazánkba. Az Itáliából megrendelt kódexek mellett azonban a budai királyi udvarban is készültek hasonlóan értékes, díszes kéziratok. Hogy a királyi könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár lett, az a budai könyvfestők, könyvkötők, másolók és a könyvtárat megálmodó humanisták együttes munkájának köszönhető.

A budai könyvkészítő műhely létezéséről való tudásunk nem magától értetődő. A 19. és a 20. század fordulója óta hosszú évtizedeknek kellett eltelniük, amíg jeles tudósok megsejtették és bebizonyították egykori meglétét.

A kiállítás tehát Mátyás könyvtárának Budán készült darabjaira koncentrál, számos jelentős hazai és külföldi gyűjteményből kölcsönözve corvinákat erre az alkalomra. A tárlat célja, hogy feltárja és bemutassa azt a szisztematikus és nagyszabású vállalkozást, amely a budai udvarban szolgálta az uralkodói bibliotéka formálódását.

A budai kódexműhely valószínűleg Beatrix királynő érkezésekor indult, és tizenhat éven át működhetett. Mesterei nem egységes stílusban alkottak, hanem Itáliától távol megvalósíthatták saját, új elképzeléseiket is. Az első, felfelé ívelő, 1480 körüli időszakot a spontaneitás és a formai változatosság jellemezte. Egy idő után azonban az alkotók törekedtek az egységes megjelenésre, ami többek között az újszerű, egységes stílusú kötésekben is megmutatkozott. A Mátyás halálát megelőző éveket tudatos egységesítés és a kampányszerűség jellemezte. Ekkor született meg az a gyűjtemény, amelyet az utókor Corvina könyvtárként ismer, azok az ismérvek – egységes kötés- és címertípusok –, amelyek alapján a Corvina kötetei felismerhetők, az utókor által azonosíthatók.

A kétnyelvű összeállítás a budai műhely munkájába enged bepillantást. A képeken olyan kódexek (miniatúrák, kötések) láthatók, amelyek ebben a műhelyben készültek. A válogatás tükrözi a produkció jellegzetességeit, súlypontjait, a képek mellett olvasható magyarázat pedig részletesen tájékoztat az adott kódex legfontosabb jegyeiről.