Irodalmi magazin 2017/4. Reformáció, nyelv, irodalom

Irodalmi magazin 2017/4. Reformáció, nyelv, irodalom

Irodalmi magazin 2017/4. Reformáció, nyelv, irodalom
Főszerkesztő: Jánosi Zoltán
OSZK–Magyar Napló Kiadó Kft., Budapest, 2017.
144 oldal
ISSN 2063-8019

1 590,- Ft
Kapható

Az Irodalmi Magazin lapszáma ezúttal a reformáció és a magyar irodalom kapcsolatával foglalkozik. Hazánkban a magyar nyelv és az anyanyelvi kultúra példátlan fejlődése zajlott le a reformáció kibontakozásával nemcsak egy időben, hanem azzal szoros összefüggésben is. Irodalmi szempontból döntő jelentőségű, hogy ebben a korszakban született meg – bibliafordítások, szentírás-magyarázatok, prédikációk, konfessziók, vitairatok, fabulák formájában – a többek között Heltai Gáspár, Károlyi Gáspár és Bornemisza Péter nevével fémjelzett magyar széppróza, amely kezdetben ezer szállal kapcsolódott a protestantizmus eszmei és társadalmi törekvéseihez. Az Irodalmi Magazin részletesen tárgyalja a korszak prózaíróit, de mellettük nem feledkezik meg a magyar protestantizmus költészetének ismert és kevésbé ismert képviselőiről, a 16–17. századi gyülekezeti énekek szerzőiről sem.

A Magazin az irodalmi kérdések tárgyalását a lehető legszélesebb kontextusba helyezi: vizsgálja a reformáció kulturális hatásait, és helyet kapnak benne a reformáció irodalmának nyelv-, művelődés-, könyv-, oktatás- és zenetörténeti vonatkozásai is. A lapszám utolsó tematikus egységében a reformáció történetét feldolgozó 19–20. századi irodalmi alkotások – például Kemény Zsigmond A rajongók című regényének, Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című költeményének vagy Székely János Protestánsok című drámájának – bemutatására is vállalkozik.

Irodalmi Magazin

A Magyar Napló és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában negyedévente megjelenő Irodalmi Magazin elsősorban a nagyközönségnek szánt, gazdagon illusztrált, több mint 100 oldalas kiadvány, de segédanyagként jól használható az oktatásban is. A számok tematikusak, mindig egy-egy klasszikus szerzőt, irodalomtörténeti korszakot vagy kulturális jelenséget ismerhet meg általuk az olvasó. A lap eddig kiadatlan szövegek megjelentetésén túl bizonyos művek újraolvasásának horizontját is képes jelentősen szélesíteni. Az első számokat Illyés Gyula, Márai Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula és Zrínyi Miklós alakjának szentelték a szerkesztők.