Irodalmi Magazin 2020/2. 1920/2020

Irodalmi Magazin 2020/2. 1920/2020

Irodalmi Magazin 2020/2. 1920/2020
Főszerkesztő: Kondor Péter János
OSZK–PIM-Magyar Napló Kiadó Kft., Budapest, 2020., 120 oldal
ISSN 2063-8019

1 590,- Ft
Kapható

A Trianon szó aligha csupán a történelem jelentős eseményét, sokkal inkább egy meghatározó trauma száz esztendejének eleven folyamatát, és annak számtalan el nem beszélt történetét jelöli.

Hogyan hatott és hat a mai napig e sorsesemény a magyar irodalomra? Hogyan változott meg az anyaországi, illetve az elszakadt területek irodalmi élete, intézményrendszere, irodalomszemlélete, és nem utolsósorban: hogyan jelenik meg Trianon az irodalmi szövegekben? Az Irodalmi Magazin idei második lapszáma e szempontok szerint igyekszik áttekinteni az elmúlt száz évet.

A szerkesztők Vincze Ferenc író-irodalomtudóssal a regionalitás és a transznacionalizmus kérdéseiről, Vallasek Júlia irodalomtörténésszel Trianon irodalmi reprezentációjáról, Márkus Béla irodalomtörténésszel pedig a kisebbségi magyar irodalom kialakulásáról és helyzetéről közölnek beszélgetést, míg Száraz Miklós György írót a Fájó Trianon című antológia és a Lovak a ködben című regénye kapcsán a békediktátum irodalmi és történeti feldolgozottságáról, illetve a személyes érintettség jelentőségéről kérdezték.

A határon túli területek magyar irodalmának tömör ismertetői mellett többek között Németh László Trianon-élményéről, Illyés Gyula határon túli magyarsághoz fűződő kapcsolatáról, továbbá a békedöntésnek az oktatásban, illetve négy erdélyi regényíró életművében való reprezentációjáról olvashatunk elemző írásokat.

Irodalmi Magazin

A Magyar Napló és az Országos Széchényi Könyvtár közös kiadásában negyedévente megjelenő Irodalmi Magazin elsősorban a nagyközönségnek szánt, gazdagon illusztrált, több mint 100 oldalas kiadvány, de segédanyagként jól használható az oktatásban is. A számok tematikusak, mindig egy-egy klasszikus szerzőt, irodalomtörténeti korszakot vagy kulturális jelenséget ismerhet meg általuk az olvasó. A lap eddig kiadatlan szövegek megjelentetésén túl bizonyos művek újraolvasásának horizontját is képes jelentősen szélesíteni. Az első számokat Illyés Gyula, Márai Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula és Zrínyi Miklós alakjának szentelték a szerkesztők.