A 19. század során meglehetősen sokak meggyőződése volt, hogy a Kaukázus völgyeiben hátra maradt ősmagyarok még mindig fellelhetők. E gondolat alapján a régió számos etnikumát a magyarral azonosnak, vagy legalábbis a magyarság legközelebbi rokonainak tartották. A különféle elméleteket és az ezeket alátámasztani igyekvő kutatásokat körüljáró tárlat 2015. április 21. és július 11. között tekinthető meg.
[1]
Az Országos Széchényi Könyvtár tavaszi nagykiállítása a 19. századi magyar őshazakutatás egy igen izgalmas, kevéssé ismert mellékszálával foglalkozik – a magyarság kaukázusi őshazájának kérdésével. A 19. század során meglehetősen sokak meggyőződése volt, hogy a Kaukázus völgyeiben hátra maradt ősmagyarok még mindig fellelhetők , s e gondolat alapján a régió számos etnikumát a magyarral azonosnak, vagy legalábbis a magyarság legközelebbi rokonainak tartották. Előfordult, hogy az egyik hírlapunk 1825-ben még a következő szenzációs hírrel jelentkezett: „a’ Caucasiai hegyek’ környékében 300 mértföldnyi kiterjedésre, több mint hétmillió ember, a’ Mahomedánusokkal, Persákkal, Mógolokkal és más nemzetekkel keverve, magyarúl beszél”. Számos kaukázusi tájat a magyarok legősibb szálláshelyével azonosítottak, a helyi földrajzi nevek és nemes családnevek többségére pedig sorra születtek a magyar eredetet, rokonságot sugalló etimológiai elméletek, mint például az Elbrusz hegye – Elborulsz; Ararát hegye – Ár-ár-állt; Zicsianov grúz nemes család – a magyar Zichy család; Gori grúz városa – a magyar Gori család, stb.
[2]Számos expedíció indult a kaukázusi magyarság felkutatására a 19. század során, kezdve Orlay János és Jaksics Gergely 1819. évi kutatóútjával, ezt követően több őshazakutató barangolta be a vidéket – többek között Rencz József, Ógyallai Besse János, gróf Zichy Jenő, vagy éppen Szádeczky-Kardoss Lajos. Az expedíciókkal párhuzamosan a hazai tudományos életben is elindult a kaukázusi őshazát méltató vitafolyam, számos monográfia, cikk, tanulmány született, sőt megjelent egy kaukázusi–magyar szótár is. Az eszme beette magát a korabeli közbeszédbe, s nagy hatással volt a szélesebb értelemben vett történettudatra is – jól jellemzi ezt Vörösmarty Mihály 1828. évi Magyarvár című epikus költeménye, melynek helyszínéül a kaukázusi Kuma folyó partján álló, ősmagyar városnak hitt Magyari várát tette meg a költő.
[3]A kiállításon bemutatjuk a témával kapcsolatos korabeli nyomtatott sajtó darabjait, a Kaukázust és népeit bemutató magyar és európai térképeket, a „kaukázusi atyafiakról” szóló ritkaságokat, vitairatokat, köteteket, az ottani eredetvitában résztvevő kutatók kéziratait, a Zichy-expedíción készült festményeket és fényképfelvételeket, egyéb fotókat, rajzokat viseletekről, valamint számos egyéb izgalmas tételt.
A tárlat 2015. április 21–2015. július 11. között, keddtől szombatig 10 és 18 óra között látogatható.
Helyszín: VI. emeleti Ars Librorum és Corvina kiállítótermek
A belépőjegy egységesen 400 Ft, mellyel az OSZK egyéb kamaratárlata is meglátogatható!
Meghívó [5]
Új tartalom: Képek a megnyitóról [6]