Kézirattárunk Major Henrik világhírnévre szert tett karikaturista, festő életművéből rendez kiállítást június 20. és július 11. között. A tárlat a karikaturista Major sokoldalúságának bemutatására vállalkozik: újságrajzolóként, könyvillusztrátorként, plakátgrafikusként a lényegre törő vonalrajzú művész rendkívül sokoldalúan fogalmazta meg a valóságot.
[1]„Aki csinálja, azt hiszi, jó – de aki nézi, utálja!” Ezzel a címmel nyílik Major Henrik (1889–1948) világhírnévre szert tett karikaturista, festő életművéből rendezett kiállításunk június 20-án.
Majort kortársai úgy tartottak számon, mint realista, olykor egyenesen szadista karikatúristát, aki alakjait „véres szeretettel tépázza”. Mindezzel együtt, művészetének lényege természetesen a humor és a szeretet. Alanyaiból a jót szeretné megláttatni, karikatúrái a nevettetés szándékával születtek, amiből sosincs elég a világban – vallotta Major. Miközben alkotásai művészi igényességükből mit sem vesztettek, a városi tömegkultúra szerves részévé váltak, és Major a „legek” mestere lett. Úgy híresült el, mint aki a világon a legtöbb koronás főt, államférfit, közéleti személyiséget és hírességet örökített meg. Rekordsebességgel és -mennyiségben készítette munkáit, a fáma szerint egy karikatúra megrajzolása maximum 4 percig tartott.
A szegénysorból származó művész életútja is páratlan. Amerikába településének története legendássá vált: egy szál ceruzával a bőröndjében már partraszállásának másnapján a legnevesebb lapok alkalmazták. Egyik önarcképéből kelt életre a „Vidám filozófus” figurája, melynek reprodukciója több eladott példányt ért meg, mint Mona Lizáé, és különféle tárgyakon, minden amerikai otthonba eljutott.
A művészek köreiben otthonosan mozgó Major grafikáit korán a legnevesebb pesti lapok közölték, köztük a Borsszem Jankó,. a Fidibusz, a Nyugat vagy a Művészet. Noha már a kezdetektől karikaturistaként vált ismertté és elismertté, a festészetről sosem mondott le, sőt utolsó éveiben leginkább annak szentelte idejét. Míg az autodidakta Major festészete a realizmus stílusirányzatába, valamint a nagy holland mesterek nyomvonalaiba illeszkedik, karikatúrái a századforduló megújulást hozó grafikai irányváltását tükrözik. „Egyvonalas” rajzai már a szecessziós, expresszionista áramlatok hatása alatt születtek.
[2]Az OSZK tárlata a karikaturista Major sokoldalúságának bemutatására vállalkozik. Újságrajzolóként, könyvillusztrátorként, plakátgrafikusként a lényegre törő vonalrajzú művész rendkívül sokoldalúan fogalmazta meg a visszaadni kívánt valóságot. A kiállítás fókuszában elhelyezkedő, a mai Magyarországon a művész főműveként számon tartott Major Henrik panoptikuma, mely 1913-ban vonultatta fel a századforduló jelentős irodalmi szereplőit, híven tükrözi Major művészetét. A kötetet alkotó karikatúrái, melyek sajátja a mesteri karikatúra jellemzői, azaz Lyka Károly, a századelő neves művészettörténésze szavaival élve a „frissesség, a hirtelen ötlet, a tűzrőlpattant rögtönzés, a találó rávillanás”, a majori megjelenítés gazdagságát és mélységét láttatják. S noha a karikatúra az itt és a most művészete, mely az adott kor társadalmának lenyomata, jóvoltukból bepillanthatunk az örök emberibe is: az érzelmek, az ösztönök világába.
A kiállítás részeként Major Henrik Hollywood című albumának amerikai filmcsillagokból álló karikatúrasorozatát is meg lehet tekinteni. A Múzeumok Éjszakáján pedig a szórakozni vágyó és vállalkozó kedvű látogató – útmutató segítségével – kipróbálhatja magát a karikatúrarajzolásban.
Kellemes és tartalmas szórakozást kívánunk!
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1014 Budapest, Budavári Palota F épület, VI. emelet, Kézirattár folyosója
Látogatható 2015. június 20-tól július 11-ig, keddtől péntekig 9.00 és 17.00, szombaton 9.00 és 14.00 óra között.
Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kamarakiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják.