A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója, Benyovszky Móric életéről szóló kiállításunkat meghosszabbítottuk: a kiállítás 2017. január 28-ig tekinthető meg a Budavári Palotában, az Országos Széchényi Könyvtárban.
A kiállítás anyagát az OSZK gyűjteményében őrzött, Benyovszkyval kapcsolatos dokumentumok adják, így elsősorban Jókai Mór 1888-ban megjelent Benyovszky életrajzának díszkötetes első kiadása és az abból kimásolt, ritkán látható mellékletek. Így például jól olvasható nagyításban tettük ki a kis, 11 éves Benyovszkynak édesapjához kézzel írott levelét, valamint Benyovszky édesanyjának, Révay Rózának férjéhez intézett sorait.
Benyovszky Móric családfája egészen a 20. század elején született leszármazottakig levezetve látható, külön érdekesség, hogy a család szíves kölcsönzése folytán egyszerre láthatóak Benyovszky két leánygyermekének, Zsófiának és Rózának festményeiről készült fényképek.
Benyovszky több emlékiratot is írt, ezek korabeli és modern kiadásai egyaránt kiállításra kerültek, valamint különös hangsúlyt helyeztünk arra, hogy megmutassuk, halála óta milyen sok versnek, regénynek, képregénynek, útleírásnak volt ihletője e színes történelmi személyiség.
A kiállítást az 1790-es évek elején világszerte megjelent Benyovszky-kötetek metszetmásolatai díszítik, melyek a madagaszkári bennszülöttek életét mutatják be.
[1]A magyar történelem egyik legkalandosabb életű egyénisége, az egyik leghíresebb magyar világutazó, hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Az elmúlt évszázadokban születési éve és tevékenységei vonatkozásában is adódtak bizonytalanságok, azonban a tudományos kutatás számos, legendák szülte pontatlanságot igyekszik helyreigazítani.
[2]Benyovszky mindössze 45 évet élt (1741–1786). Európa-szerte ismert, tisztelt, helyenként vitatott, ám sokak által csodált életművét a XVIII. századi történelem említésre méltó részének tekintik. Magukénak tartják a szlovákok, nemzeti hősként tekintenek rá a lengyelek. A francia uralkodóház jegyzett vállalkozójának számított, Oroszországban egykori kiáltványát és sakkmegoldásait is megőrizték. A mai szóhasználattal „világfinak” nevezett Benyovszky Móric – magyar volt. Ezt a tudományos kutatások és saját feljegyzései alapján is kétséget kizáróan mondhatjuk. Emlékének ápolására 2003-ban társaság alakult Magyarországon, az idei esztendőben pedig, miután nemcsak a születési éve, hanem halála 230. évfordulójára kapcsán is emlékezhetünk, Magyarországon emlékbizottság alakult nemzeti kulturális intézmények, tudósok, emlékápolók részvételével.
[3]A 2016. szeptember 26-i budapesti nemzetközi Benyovszky (zártkörű) konferencia és kiállítás, valamint a Benyovszky Gálaest a Benyovszky Társaság kezdeményezésére jött létre. Résztvevői tudósok, kutatók, közéleti személyiségek, művészek, emlékápolók itthonról és határainkon túlról: Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Madagaszkárról. A konferencia összefoglalja Benyovszky Móric életének máig szóló tanulságait: négy világrészen szerzett tapasztalataival és ismeretanyagával mesze túlnő az őt értékelők többségén.
A Benyovszky Móric emlékének ápolására alakult emlékbizottság fővédnöke Szőcs Géza, védnöke Hoppál Péter, társelnöke G. Németh György.
További információ: Benyovszky Emlékbizottság 2016. G. Németh György társelnök, www.benyovszky.hu [4]; e-mail: gngy@gngy.eu [5]
A kiállítás 2016. szeptember 27-től 2017. január 28-ig látogatható a 7. emeleti katalógustérben, a könyvtár nyitvatartási idejében. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják. A látogatás tervezésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pénztár 19 órakor bezár.
Benyovszky Móricról készült blogbejegyzésünk itt olvasható [6].