Az idén Rajnai Edit kapta a Széchényi Ferenc Emlékérmet. Az ünnepségen hagyományainkhoz híven a tavalyi díjazott, Heltai János mondott beszédet.
Az idén Rajnai Edit, a Színháztörténeti Tár munkatársa kapta a Széchényi Ferenc Emlékérmet.
Az ünnepségen hagyományainkhoz híven a tavalyi díjazott Heltai János, a Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztálya munkatársa mondott beszédet. Előadásának címe: Megkésett, szubjektív könyvismertetés. Az előadás teljes szövegét blogunkban közöljük: első rész [1], második rész [2].
Rajnai Editet Sirató Ildikó, a Színháztörténeti Tár vezetője köszöntötte; beszédét alább közöljük.
Kedves Edit!
Igazán nagy megtiszteltetés és öröm, hogy a munkatársad lehetek a nemzeti könyvtár színháztörténeti gyűjteményében, s hogy most köszönthetlek Téged. Büszke vagyok Rád mint barátod! „Egy vérből valók vagyunk”, már diákként ismertük egymást, s néhány év óta, bár még fiatalnak számítunk (legalábbis időnként még annak érezzük magunkat), sajnos azt is sokszor emlegetjük, hogy a színháztudományi, színházi filológiai szakmában bizony, lassan a mi generációnk tagjaira marad a munka, a mi vállunkon van már a felelősség.
Egy tudós, egy speciális gyűjtemény gazdája és ismerője, a könyvtár, a színháztudomány és a színházművészet, a színházi szakma jelese kap ma elismerést, aki kiemelkedő tudása, tapasztalatai mellett nagyon jó kolléga és jó barát. Azt hiszem, nem lehetséges ennél jobb kombináció, ha az érdemeseket ünnepeljük.
Dr. Rajnai Edit tájékoztató könyvtárosként, majd könyvtárosként és tudományos kutatóként már több mint 20 esztendőt töltött a nemzeti könyvtár szolgálatában. Jeles, lendületes fiatal bölcsészként hamar eljegyezte magát a színháztörténeti kutatásokkal, s a Színházi Intézetből (ma PIM-OSZMI) – közös mesterünk, Kerényi Ferenc mellől a Színháztörténeti Tárba tért vissza. Elkötelezettsége a nemzeti gyűjtemény, a kutatás, a kutatók és a munkatársak iránt megkérdőjelezhetetlen. Csöndesen, szerényen, magát még a szakmai és tudományos közélet reflektorfényéből is kivonva dolgozik a Tár gyűjteményében, felelősségi területén – a színházi kis- és aprónyomtatványok gyűjteményi felügyeletén – messze túlnyúló tudással és biztos módszertani alapokon állva kutatja a magyar színháztörténet szinte feledett korszakait. A Tárban előbb korábbi szeretett és tisztelt osztályvezetője, Belitska-Scholtz Hedvig mellett, s azóta is vezető szerepet tölt be a teljes gyűjtemény kezelésében, a gyarapítástól a feldolgozáson, az állományvédelmi feladatokon és a digitalizáláson át a szolgáltatásokig a különböző munkafolyamatok határozott irányításában-ellenőrzésében és az osztály munkájának összefogásában, képviseletében is.
Kollégánk a hazai színháztudományban, a színháztörténeti kutatásokban hosszú ideje kiemelkedő teljesítménnyel van jelen, tanulmányai, könyvei, konferenciaelőadásai mestereihez méltó alapossággal és messzire tekintve tárják föl főképp a 19. század és a 20. század első felének magyar teátrumi históriáját, szociológiai és történettudományi közegébe is elhelyezve azt. A nemzeti könyvtár színháztörténeti gyűjteményének forrásaira alapozza kutatásait és tudományos eredményeit, tanáraink nemzedékének szigorú értékrendjéhez (immár nélkülük is) mindig tartva magát szól a fiatal kutatókhoz, kollégákhoz, a következő filológusgenerációkat fölkészítve és föl is vértezve diszciplínánk módszereivel. A 2019. évi tudományos ülésszak csütörtöki napján is hallhattuk izgalmas, kiváló előadását.
Biztos tudása, alapos módszertani fölkészültsége a pontos fogalmazás képességével találkozik tudományos és szerkesztői munkáiban. Dr. Rajnai Edit legutóbbi kötetét könyvtárunk 2018-ban jelentette meg a Studia Theatralica sorozatban (Miklósy Gyula naplója 1886-1888), s a forráskiadás második része is kiadói szerkesztésre készen áll már.
A legnagyobb hazai színháztörténeti dokumentumgyűjteményt szívesen, kedvvel és jelentős eredményekkel, sikerrel tudja bemutatni mind az ide látogató fiataloknak, diákoknak, mind népszerű-tudományos, ismeretterjesztő formában a színház és a gyűjtemény iránt érdeklődőknek. Számos emlékezetes analóg és virtuális kiállítás is fűződik a nevéhez, amint a blogbejegyzésektől a népszerű cikkekig sok színháztörténeti tárgyú írás.
Editet a Különgyűjteményi Igazgatóságon kívül a nemzeti könyvtár más osztályain működő kollégák is jól ismerik megbízható tudásáról és munkájáról, a gyarapítás kérdéseitől a digitalizálás legaktuálisabb problémáiig, a földolgozástól a különböző szakmai és tudományos rendezvények szervezéséig sok-sok területen számítanak is a szakértő közreműködésére. De nincsen ez másképp a szakmai társintézmények, közgyűjtemények, sőt a színházak esetében sem. Editet mindenütt tisztelve szeretik.
Dr. Rajnai Edit kitüntetésének alapja tehát kettős, mind a nemzeti könyvtárért végzett munkája, szolgálata, mind jelentős tudományos tevékenysége érdemessé teszik őt a nemzeti könyvtár legfontosabb díjára, jeles napunkon a Széchényi Ferenc-emlékéremmel történő elismerésre.
Szívből gratulálok, Edit!
Budapest, 2019. november 25-én, Dr. Sirató Ildikó
a Színháztörténeti Tár osztályvezetője