Június 16-án 17 órakor tekinthető meg online előadás-sorozatunk záró előadása: „Gyere Úristen, nézd meg, itt vagyok” – megszólítás, Istenkép(zet)ek a 20. századi istenes költészetben
Raktáraink jelenleg is hűségesen őrzik a ritkaságokat, a feltárt és még csendben megbúvó anyagokat. Amíg személyesen nem találkozhatunk, és amíg nem csodálhatjuk meg testi mivoltukban corvináinkat, becses kéziratainkat, amíg nem vehetjük kézbe térképeinket, régi könyveinket, online formában visszük önökhöz gyűjteményünk egy-egy szegmensét.
Visy Beatrix irodalomtörténész – egy-egy alkotóról, irodalmi műről szóló előadásához – gyűjteményeinkben őrzött nem mindennapi dokumentumokat társít. Kéziratok, fotók, érdekes kiadások között kalandozik, és elmondja, hogy „leletei” miként teremthetnek új kontextusokat, hányféleképpen gazdagíthatják a művészekről és a remekművekről való ismereteinket. Az előadást kísérő vetítés pedig lehetővé teszi, hogy a ritkaságokat szinte kézbe vegyük, de legalábbis közelebbről szemléljük őket, mint ahogy szoktuk.
A 45-50 perces előadásokhoz előzetesen közzétett linkkel lehet kapcsolódni a Zoom program [1] segítségével. Az előadás végén a résztvevőknek lehetőségük nyílik kérdezni és hozzászólni az elhangzottakhoz. A részvétel ingyenes [2].
Az online előadás-sorozat záró alkalma:
- Június 16. 17 óra
„Gyere Úristen, nézd meg, itt vagyok” [3] - megszólítás, Istenkép(zet)ek a 20. századi istenes költészetben
Isten nevét hiába szádra ne vedd, hangzik a bibliai parancsolat. Ám akkor hogyan szólítsa meg, miként nevezze a költő istenét, hogy az ne legyen hiábavaló, fölösleges, blaszfém? Vagy a költők mentesülhetnek a tilalom alól? Az istenhez forduló verseknek óriási hagyománya van a magyar költészetben. Visy Beatrix online előadásában arról beszél, hányféleképpen szólították meg, mi mindennek nevezték a költők a láthatatlan mindenhatót. És ha már lefesteni nem tudták, milyen érzékszerveket, testrészeket társítottak Istenhez, hogyan kommunikáltak vele, s mindezek milyen Isten–ember viszonyokat rajzoltak ki a 20. század és napjaink lírájában, elsősorban Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Pilinszky János és Nádasdy Ádám költészetében.
Join Zoom Meeting [4]
Meeting ID: 895 3368 2211
Passcode: 558287
Elhangzott előadások:
- Június 2. 17 óra
Rajzolj verset! - Szenci Molnár Albert mágikus betűnégyzetéről és a képversről a kezdetektől napjainkig
Az előadás felvétele [5] -
Május 5. 17. óra
Emlékezet, amnézia, fénykép a közép-európaiság gondolatának kontextusában [6] (Mészöly, Lengyel Péter, Nádas Péter)
Az előadás felvétele [7] -
Április 21. 17 óra
„Az vagy, amit megeszel [8]”– A legrégebbi magyar szakácskönyv: Tótfalusi Kis Miklós: Szakácsmesterségek könyvecskéje.
Az előadás felvétele [9] - Március 24. 17 óra
Fél kézirat, fél siker? [10] – Nyomozás Babits Mihály Az európai irodalom történetének kézirata után
Az előadás felvétele [11] - Március 4. 17 óra
„Van egy képem Bálintról [12]” – A fénykép szerepe Mészöly Miklós Az atléta halála című regényében.
Az előadás felvétele [13] - Február 11. 17 óra
„ezer idegen arccal alszom [14]” – Ady és a fénykép, portrék és önreprezentáció
Az előadás felvétele [15]