Nyitólap

A céh

A céhek szerkezete

A céhek Magyarországon

Céhláda

Céhlevél

Céhkancsó

Céhbehívótábla

Céhszabályzat

A magyarországi könyvkötő céhek

Közreműködők

Céhszabályzat

A céhek kiváltságleveleiben olvasható működési alapszabály, amely részletesen meghatározta a céhtestület és a céhtagok jogait és kötelezettségeit, ezen belül számos egyházi jellegű kötelezettséget is. Eredetileg, főleg a 15. században a céhbe tömörült mesterek maguk állapították meg testületük szabályait. Évszázadokon át szokásban volt az azonos szakmabeliek között, hogy egy-egy céh másolatban átadta eredeti rendtartását más településeken lakó mestereknek. Így gyakran messzi vidékek azonos szakmabeli mesterei ugyanazon céhszabályzat alapján működtek. Ezt a szabályzatot erősítette meg és adta ki saját pecsétje alatt mint privilégiumot a városi tanács, amely egyúttal felügyeleti jogot is gyakorolt a céh fölött. Később a céhszabályzatokat a szabad királyi városokban a központi kormányszervek útján a király, a mezővárosokban és falvakban rendszerint az egyházi vagy világi földesúr, a végvárakban a kapitány hagyta jóvá, erősítette meg, illetve adta ki. A 18. századtól a központosított, egységesített céhszabályzatokban viszont sokkal inkább az államhatalom ellenőrzési és iparellenőrzési szempontjai a meghatározók.