II. tárló

A további válogatás a gróf Széchenyi Zsigmondnétól és a gróf Széchenyi Alexandrától származó irategyüttesből származik. Az előző két évben a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetőleg a kézirattári kiállítóteremben már jó néhány darabot bemutattunk belőlük, ezért 2002-ben arra törekedtünk, hogy az új vásárlás és ajándék még ismeretlen dokumentumait tárjuk a látogatók elé. Nem az alapítást vagy a könyvtár további fejlődését illusztráló anyagot, hanem a legidősebb fiú, gróf Széchényi Lajos és leszármazottai alkalomszerűen egybegyűlt családi kéziratait, fényképeit, nyomtatványait és gépiratait, majd pedig gróf Széchenyi István és ifjabb fia, Ödön hagyatékának darabjait.
E tárlóban gróf Széchényi Lajos (1781-1855), valamint második felesége, Wurmbrand-Stuppach Françoise grófnő (1797-1873) fényképe és egyik fiuknak, Dénesnek (1828-1892) a házasságáig levezetett családi genealógia részlete - mely a Széchényi, a Hoyos, valamint a Festetics család rokoni kapcsolódását mutatja - indítja az utóbbi személyéhez fűződő bemutatót. Az apa, Lajos szerepe kiemelkedően fontos a nemzeti könyvtár szempontjából, mert az ő 1827-es 10.000 ezüstforintos alapítványának kamatai képezték 1867-ig a rendszeres vásárlások egyedüli pénzforrását. Bel- és külföldön kizárólag hungaricumokat vehetett a könyvtár: kéziratokat, metszeteket, nyomtatványokat, térképeket egyaránt. József nádor kezdeményezésére a magyar országgyűlés által alapított (1808/VIII. tc.) Magyar Nemzeti Múzeum természetesen nem használhatta föl ezen összeget. Többek között ez is jelzi, hogy a két intézmény alapítása más-más időpontra és két különböző alapítóra vezethető vissza. Széchényi Lajos az apai végrendelet alapján ugyanis csak a könyvtár létrehozását tekintette édesapja művének, ezért saját alapítványában is csak a nemzeti tékát részesítette.
Gróf Széché­nyi Dénes és felesége, Hoyos Mariette grófnő (1838-1926) egyik fia, Viktor és unokájuk, Zsigmond egy-egy fényképe már a 20. századba vezeti át a látogatót. A horpácsi és somogyvári birtokain gazdálkodó gróf Széchényi Dénes kiváló lótenyésztő és lovas volt, újságcikkeket írt az ifjúság testi nevelésének és a görög helyett a modern nyelvek tanulásának fontosságáról. 1861-ben a nagymartoni kerület képviselőjévé választotta. Gyermekkorától kezdve rajzolt, főként lovakat, lovas jeleneteket. A család tagjait szintén megörökítette. A hagyaték több albumát őrzi.
Már fiatalon is gerincbántalmakkal küszködött, utóbb egy szerencsétlen lovasbalesetből tornagyakorlatok segítségével még fölépült, de a második baleset után, amikor egy alkalommal négy fiával együtt lovagolt ki, a megvadult ménről oly szerencsétlenül esett le, hogy nem tudott többé lóra ülni. Ám a maga tervezte ún. "fekvő- vagy heverő-kocsin" továbbra is "kilovagolt". A korabeli tornajelenetek fényképei nem társasági életképek, hanem egészsége helyreállításának gyógyfogásait szemléltető felvételek.
A lovaglás tudományáról ő írta az első magyar könyvet. A kocsizásról írott munkáit szintén bemutattuk. A fogathajtásnál a kettes és négyes hajtási mód máig róla van elnevezve. Ez az ún. "Széchényi-szár".

Gróf Széchényi Lajos (1781-1855), és második felesége, Wurmbrand-Stuppach Françoise grófnő (1797-1873).

Gróf Széchényi Dénes (1828-1892)
és felesége, Hoyos Mariette grófnő (1838-1926) leszármazását mutató táblázat.

Lent kettejük fényképe.
Gróf Széchényi Dénes (1828-1892) Viktor fiával
Gróf Széchényi Viktor (1871-1945) Zsigmond fiával
Részletek gróf Széchényi Dénes (1828-1892) rajzalbumából, 19. sz.
Kavalleristische Monatshefte, 1911. A folyóirat e számában gróf Széchényi Dénes (1828-1892) lovasképzési módszeréről olvashatunk.

Gróf Széchényi Dénes (1828-1892) könyvei a lovaglásról és a kocsizásról.
Eredeti és reprint kiadások.

Az idomított versenylovak díjazására alakult bécsi társaság (Gesellschaft zur Prämiirung gut dressirter Campagne-Pferde in Wien) gróf Széchényi Dénest (1828-1892) közfelkiáltással három évre az Actions-Comité tagjává és a díjakat odaítélő bíróvá választotta, 1875.
Tornajelenetek gróf Széchényi Dénes hagyatékából, 19. sz.

- vissza -