Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei

Printer-friendly versionPDF version
2017/12/14 - 2018/01/12

Az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Xu Beihong Művészeti Bizottság és a Sino-Európai Alapítvány a Kínai Kultúráért és Oktatásért közös szervezésében valósult meg a Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei című kiállítás.

Részletek a kiállítás katalógusából:

„Xu Beihong 1895-ben született, máig Kína legnagyobb hatású képzőművésze, elismert művészeti oktató, a modern Kína művészetének úttörő egyénisége. A hagyományos kínai festészet, az olajfestészet és a vázlat terén is egyaránt maradandót és kiemelkedőt alkotott. Xu Beihong meghatározó szerepet játszott a kínai művészet modernizációjának folyamatában.

Több mint 90 évvel ezelőtt a fiatal Xu Beihong Európába indult tanulmányútra. Külföldi tartózkodása során mélyrehatóan megismerkedett a nyugati társadalmak értékrendjével és művészeti látásmódjával. Merőben új ismereteket szerzett a művészet társadalmi szerepére és a művészeti alkotások értékelésére vonatkozólag. Mindezeknek köszönhetően kedvelt irányzata, a realista festészet terén járulhatott hozzá kiemelkedő módon a modern kínai szépművészet fejlődéséhez. Ezek a hatások és tapasztalatok a művészek következő generációit is inspirálták. Xu Beihong tanítványai maguk is átvették a kínai és nyugati alkotói technikák ötvözésének módjait, a festészeten keresztül új életet lehelve a kínai képzőművészet és művészeti oktatás világába.

Ma, 90 év elteltével a Xu Beihong örökségét ápoló és népszerűsítő Xu Beihong Művészeti Bizottság szimbolikusan újra a mester egykori útjának bejárását tervezi, az első európai Xu Beihong-kiállítás megrendezésével. Xu Beihong a japán megszállás alatt készült képei közül a legnevesebbek a Vágtató ló és a Macska láthatóak a kiállításon. Ezen kívül láthatóak lesznek tanítványai képei közül Duan Weijun Fehér szilvavirág, a Huashan-hegy, Li Qi Zhou Enlai portréja, Wang Qingfang Nyúl, a hosszú élet jelképe, Dai Ze Potala palota, Yang Xianrang Zhouenlai emlékére, Zhuo Guojin Bazsarózsa című alkotása, illetve összesen több mint 30 alkotó 60 festménye.

2016 júliusában a Xu Beihong Művészeti Bizottság képviselői Európa több országában végeztek felméréseket. Magyarországon a Sino-Európai Alapítvány közbenjárásával és a Magyar Képzőművészeti Egyetem segítségével ismerkedtek meg a helyi művészeti és kulturális élet viszonyaival.

(…)

A 21. századi Magyar Képzőművészeti Egyetem a kor igényeinek megfelelően több új szakkal – restaurátor, látványtervező, intermédia és képzőművészet-elmélet – kibővülve, valamint a kortárs művészeti elvárásoknak megfelelő oktatási programokkal valósítja meg az intézmény 19. század végén felvállalt küldetését: a leendő képzőművészek oktatását. A Székely Bertalan által bevezetett Festészeti bonctan nevű tantárgy átalakulva, Művészeti Anatómia, Rajz és Geometria néven él tovább és a Képzőművészeti Egyetem oktatásának egyik fontos eleme. A tanszéket König Frigyes vezeti. A Grafika Tanszéken belül manapság már két szakirány található: a tervezőgrafika szakos hallgatók oktatását Felsmann Tamás irányítja, míg a képgrafika szakirány felelőse Szurcsik József. A művészettörténet pedig jelenleg is a művésznövendékek elméleti képzésének leglényegesebb stúdiumát, a művészetben való tájékozódás és ismeretszerzés bázisát alkotja, Sturcz János a tanszék vezetője.

Kiállításunkon az iskola mára klasszikusként tisztelt korábbi mestereit és tanítványait hat alkotó – Csók István, Nagy Sándor, Székely Bertalan, Szőnyi István, Varga Nándor Lajos, Vida Árpád – munkáival idézzük fel, mindegyik művet az MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteménye őrzi.

Az egyetem mestertanárainak szerepe ma is kulcsfontosságú: az ő személyiségük, a régi klasszikusokhoz és a jelen művészetéhez való kapcsolatuk, világlátásuk és technikai ismereteik akár generációkon keresztül is mintaértékűek lehetnek. A kiállításon közülük nyolcan mutatkoznak be két-két festészeti, illetve szobrászati alkotásukkal: Gaál József, Gálhidy Péter, Kósa János, König Frigyes, Menasági Péter, Radák Eszter, Sallai Géza és Szurcsik József.”

A kiállítás 2017. december 14-től december 22-ig, majd 2018. január 2-től 12-ig látogatható.
Helyszín: VI. emeleti Ars Librorum kiállítótér és Corvina-termek

A tárlat ingyenesen látogatható.

A kiállítás megnyitója

Rövidfilm a tárlatról a Youtube csatornánkon