„…de még szebb a színház”

„…de még szebb a színház”

„…de még szebb a színház”
Írások Belitska-Scholtz Hedvig emlékére
Szerkesztette: Somorjai Olga
A szerkesztésben közreműködött: Rajnai Edit, Wellmann Nóra
Belitska-Scholtz Hedvig műveinek bibliográfiáját összeállította: Rajnai Edit
Argumentum Kiadó, Budapest, 2010., 284+28 old.
ISBN 978 963 446 557 7

2 900,- Ft
Kapható

Belitska-Scholtz Hedvig azok közé a szabad szellemek közé tartozott, akiknek nagyságát nem a doktori címek adják, hanem az a légkör, melyet varázslatos lényük sugároz. Német művészettörténet, majd olasz szakos diplomával 1969-ben a Magyar Színházi Intézet szcenikai gyűjteményében kezdett dolgozni. 1980-tól élete végéig az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárát vezette. Nemzetközi kitekintéssel és tájékozódással nagyszabású elképzelésekkel fogott munkához, a meglévő értékek megtartásával, de újító szándékkal, nagyralátó tervekkel.

A pest-budai német színjátszás komplex bibliográfiájának munkálataival elindított egy olyan kutatást, melynek mentén folytatható a magyar színjátszás teljes feltérképezése. Mint művészettörténész-színháztörténészt kezdettől a színházi látvány foglalkoztatta. A barokk, klasszicista és romantikus díszlettervek összegyűjtése és a 19. századi színházi grafikai anyag feldolgozása után kezdődött a Nemzeti Színház díszlet- és jelmez-inventáriumainak kutatása. Nagy álma volt a szcenikai gyűjtemény kincseinek bemutatása a Műcsarnokban, de tervéből csak az Oláh Gusztáv életművét reprezentáló kiállítás valósult meg az Ernst Múzeumban. Polihisztor elődjéhez, a könyvgyűjtő és mecénás Jankovich Miklóshoz hasonlóan, akinek életművéről tanulmánykötetet szerkesztett, gyarapítani szerette gyűjteményét. Színházi könyvtárak és irattárak, korszakos jelentőségű díszlet- és jelmeztervezői életművek, színlapok, fényképek, hagyatékok kerülhettek a gyűjteménybe a világ minden tájáról. Felvázolta egy színházi topográfia tervét, de ezt már egy következő generáció számára.

Hedvig, a homo theatralicus elment. (Vagy el se ment?) A színház elbűvölte, szerette, csodálta, de kritikusan szemlélte. Gyűjteményi és színháztörténeti koncepciójának lenyomatát végérvényesen a könyvtár Színháztörténeti Tárának példaértékűen gazdagított gyűjteményén hagyta. Életműve, gondolatai, szellemisége és az emlékkötet csonka címe a fentiek ismeretében válik érthetővé és teljessé: "nagyszerű ez a gyűjtemény..."