Kuncz Aladár: Monográfiák

Kuncz Aladár: Monográfiák

Kuncz Aladár: Monográfiák. (Toldy Ferenc. A magyar irodalomtörténet elméletének és módszerének fejlődése Toldy Ferenc óta)
Szerkesztette, a szöveget gondozta, a jegyzeteket és a névmagyarázatot összeállította: Boka László és Rózsafalvi Zsuzsanna. A kísérőtanulmányt írta: Boka László
Országos Széchényi Könyvtár – Kriterion Kiadó, Budapest–Kolozsvár, 2017.
[Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái, IV., sorozatszerk.: Boka László és Filep Tamás Gusztáv], 340 oldal
ISBN 978 973 26 1165 4

3 400,- Ft
Kapható

Kevésbé ismert, hogy Kuncz Aladár tevékenységének döntő részét nem szépprózai munkái képezik, és az alkotó – sokak által kiemelt és elismert – 1920-as évekbeli erdélyi irodalomszervezői, szerkesztői és fordítói tevékenysége is árnyékot vet fiatalkori értekezői munkáira. Az életműsorozat negyedik kötetében közreadott művek e korai életszakasz monográfiáit, Kuncz szintetizáló irodalomtörténészi tevékenységének eredményeit „hozzák fényre”. A fiatal értekező ugyanis három komoly munkát is készít 1907–1913 közt. Egyetemi díjnyertes szakdolgozata az alapja 1907-es Toldy Ferenc című doktori értekezésének, 1908 és 1910 között írhatta a most első ízben közölt, A magyar irodalomtörténet elméletének és módszerének fejlődése Toldy Ferenc óta című nagy ívű pályaművet. Valamint ebbe a sorba illeszkedik az 1912-ben Thököly a francia irodalomban címmel írt tanulmány is, mely az Erzsébetvárosi Állami Főgimnázium Értesítőjének különlenyomataként is megjelent 1914-ben.

Kuncz Toldy Ferenccel foglalkozó kismonográfiája a maga korában hiánypótló, hiszen Toldy alakja és tevékenysége 1907-re feledésbe került, évtizedek óta nem foglakoztak vele. A mű hat fejezetben foglalja össze Toldy életművét, javarészt a Hyppolite Taine nyomán kiemelt jellegzetességek, faculté maitresse-ek értelmében. A meglehetősen fejlődéselvű kép sokkal árnyaltabbá válik Kuncz későbbi írásaiban, így a jóval nagyobb ívű tudománytörténeti összefoglaló munkájában is, amelyhez a Toldy-monográfia amolyan előkészítésként is szolgált. A mindeddig az OSZK Kézirattárában megbúvó, eredetileg pályamunkának íródott, A magyar irodalomtörténet elméletének és módszerének fejlődése Toldy Ferenc óta című szintetizáló munka arra vállalkozik, hogy mindazt, ami Toldy irodalomtörténészi ténykedése óta a magyar irodalomtörténet-írásban – európai távlatokat is tekintve – a 20. század első évtizedének végéig történt, fontos és ismerni érdemes, azt jó arányérzékkel és komparatív szemlélettel foglalja össze. A 354 oldalas kéziratos munka remek kordokumentum is, pontos képe annak, amit a századforduló utáni első évtizedben a magyar értekező prózában, a kritikai- és irodalomtörténeti fejtegetésekben főbb irányokként ismerhetünk. E munka nyelvezete többnyire esszéisztikus, néhol, ha kell, szemléltetően ironikus is, miközben a megelőző fél évszázad hazai irodalomtörténet-írásáról (és annak hiányairól, fehér foltjairól) ad teljes képet, s mond egyes elemei felett kíméletlen kritikát.

Kuncz Aladár irodalom- és tudománytörténeti munkáinak Boka László és Rózsafalvi Zsuzsanna által gondozott közreadása méltán illesztheti össze ennek az első világégés által kényszerűen szétszabott pályának két térfelét.

 

A sorozat további tagjai:

  • Kuncz Aladár: Fekete kolostor. Feljegyzések a francia internáltságból
    A szöveget gondozta: Jeney Éva
    Budapest–Kolozsvár, OSZK–Kriterion, 2014.
  • Kuncz Aladár: Egy márványdarab
    Novellák, karcolatok, tárcák, jegyzetek, dráma
    Egybegyűjtötte és a szöveget gondozta: Filep Tamás Gusztáv és Varga Ágnes
    Budapest–Kolozsvár, OSZK–Kriterion Kiadó, 2014.
  • Kuncz Aladár: Felleg a város felett
    Regény
    A szöveget gondozta és a bevezetőt írta: Juhász Andrea
    Szerkesztette: H. Szabó Gyula
    Budapest–Kolozsvár, OSZK–Kriterion Kiadó, 2016.