A Makula nélkül való tükör cseh forrásai

A Makula nélkül való tükör cseh forrásai

A Makula nélkül való tükör cseh forrásai
Írta: Kovács Eszter
OSZK–MTA–PPKE, Budapest, 2014.
[Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténet tanulmányok, sorozatszerk. Szelestei N. László], 156 oldal
ISBN 978 963 308 212 6

Elfogyott

A Makula nélkül való tükör, a 18–19. század egyik legolvasottabb hitbuzgalmi műve, nemcsak a magyarországi kegyességi gyakorlatban betöltött szerepe miatt fontos, hanem mert a jelenlegi ismeretek szerint ez lehet az első komolyabb műfordítás csehről magyar nyelvre. Kovács Eszter a magyarul először 1712-ben megjelent mű cseh forrásainak nyomába ered, ám még ennél is messzebb jut, Martin von Cochem Das Grosse Leben Christi című művéig és a Piry-hártya néven ismert kódexig. Ám ahhoz, hogy tisztán láthassuk a szövegek viszonyát, Újfalusi Judit klarissza nővér 18. század elejéről származó magyar nyelvű fordításának forrásait, a szerző részletesen elvégezte a Makula nélkül való tükör teljes szövegének és feltételezett cseh forrásának összehasonlítását.

Újfalusi Judit más fordítói elveket vallott, mint a szöveghű, változtatás nélküli fordítási eljárást követő cseh elődje. A magyar szerzetesnő nem törekedett pontos fordításra, hanem meglátása szerint rövidítette, kiegészítette és átszerkesztette az eredetit, így a forrásától eltérő karakterű, önálló irodalmi művet hozott létre. E fordítói gyakorlat szintén kifejtésre kerül a kötet fejezeteiben.