Tabula Hungariae: Lázár térképe és változatai

Tabula Hungariae: Lázár térképe és változatai

Tabula Hungariae. Lázár térképe és változatai, Ingolstadt, 1528.
Elektronikus dokumentum
Budapest, OSZK MEK, 2007. DVD-ROM

ISSN 1788-1188
ISBN 978-963-200-532-4

3 500,- Ft
Kapható

Méltó helyére került hazánk első nyomtatott térképe, egyik leghíresebb írott történelmi emléke, a Tabula Hungariae néven ismert Lázár-féle térkép, amelyet 2007. június 19-én, az UNESCO Világemlékezet Bizottsága 38 mű társaságában felvett a Memory of the World remekművei közé.

Az 1997-ben létrehozott jegyzékbe természetesen a világ valamennyi országa szeretné besoroltatni legféltettebb, vagy a leghíresebb nemzeti ereklyéit, de eddig ez csak 158 kivételes jelentőségű remekműnek sikerült. Ezek közé került be a 16. században élt, titokzatos sorsú magyar írástudó, Lázár térképe is. Híres műve, a Tabula Hungariae 1528. május közepén Ingolstadtban jelent meg. E mappát a kutatók és az érdeklődők évszázadokon keresztül csak leírásokból ismerhették, amíg 1880-ban az ismeretlenség homályából váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil, gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe.

A Tabula Hungariae térkép kéziratát készítő Lázárt ma joggal tekinthetjük a magyar térképészet „Anonymus”-ának, mivel életéről és iskolázottságáról igen kevés ismerettel rendelkezünk.
Bizonyos, hogy magyar volt, ám nem végzett egyetemet, kéziratának nyomtatásban való megjelenését nem érhette meg. A térképezésre, illetve annak megszerkesztésére valamikor a 16. század első évtizedében kerülhetett sor, annyi bizonyosnak tűnik, hogy 1514-ben már kész, vagy ahhoz nagyon közeli állapotban lehetett. A Magyarország Mohács előtti állapotát rögzítő, felbecsülhetetlen értékű térkép ma csak egyetlen példányban létezik.

Lázár kézirát Johannes Cuspinianus, a bécsi egyetem rektora, és Magyarországon gyakran megforduló diplomata találta meg és vitte Bécsbe. A fenti eseményre valószínűleg valamikor 1526. szeptember 25. után kerülhetett sor, miután I. Szulejmán török császár a budai vár szobrait, a Corvina-könyvtár egy részét, a templomok arany és ezüst kegytárgyait hajóra rakatta, és Pest városát felgyújtatva elhagyta a középkori Magyarország fővárosát.

Az eredeti kéziratot a ma ismert formára Georg Tannstetter, a bécsi egyetem tanára szerkesztette át, ő adott neki címet is, s talán szintén ő készítette a latin és német nyelvű országleírásokat.
A térkép fametszetes nyomódúcát Ingolstadtban, Petrus Apianus nyomdájában készítették. A négy dúc illesztéseinél látható eltérések alapján valószínűleg legalább két ember végezhette a fametszést. A térkép nyomódúcai feltehetőleg Hans Sebald Beham, Martin Ostendorfer és Michael Ostendorfer fametszők értő keze munkája nyomán születhettek meg. Bizonyos, hogy 1527 körül hosszabb-rövidebb ideig mindhárman Ingolsdtadtban, éppen Petrus Apianusnál dolgoztak, de az is igaz, hogy jellegzetes szignójuk a Tabula Hungariae ... lenyomatán nem található meg. A nyomódúcra a több mint 1200 településnév az úgynevezett stereotypia eljárásával került fel, és ezt az új, korszerűnek mondható nyomtatási technológiát a világ éppen Petrus Apianusnak köszönheti. A Tabula Hungariae az első ma ismert teljes térkép, amely a fenti módszerrel készült.
A nyomtatás költségét a megtaláló, Johannes Cuspinianus vállalta magára, aki e jeles művet annak az I. (Habsburg) Ferdinándnak ajánlotta, akit a csehek 1526. október 23-án királyukká választották, míg a magyar rendek 1527. november 3-án királyukká koronázták.

A Lázár-térkép UNESCO-listára kerülése valóban nagy kitüntetés, a magyar kultúra rég várt elismerése. Hazánkat eddig Mátyás király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana (2005) és Tihanyi Kálmán „Radioskop”-ja (2001) képviselte.

A Digitális Kincstár az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus kiadványsorozata, amelynek célja, hogy digitális formában minél szélesebb körben ismertté tegye a könyvtári raktárak polcain található értékeket. A kiadványsorozat szerkesztési munkáit – az Országos Széchényi Könyvtár különböző osztályai szakértőinek bevonásával – a Magyar Elektronikus Könyvtár Osztály végzi. A sorozat darabjai főként a magyar nemzeti könyvtár egy-egy különlegesen értékes dokumentumának (régi könyvek, kéziratok, folyóiratok, térképek, aprónyomtatványok, plakátok, hangzó dokumentumok stb.) teljes digitális másolatát tartalmazza, azonban alkalmanként más gyűjteményekben található dokumentumok is megjelenhetnek benne. Az Országos Széchényi Könyvtár „Nemzeti Ereklye” kiállításain bemutatott kincsekről minden esetben CD-kiadvány is készül a Digitális Kincstár sorozat keretében.

A sorozatot elsősorban digitális hasonmáskiadásnak tekintjük. A sorozat egyes kiadványai – a technikai lehetőségektől függően – igyekeznek minél pontosabb másolatát nyújtani az eredetiknek. Egy alapvetően könyvtári szemléletű rövid, kétnyelvű ismertető kapcsolódik az egyes dokumentumokhoz, amely tájékoztatja az olvasót a legalapvetőbb tudnivalókról. A sorozatnak nem feladata az adott forrás tudományos igényű feldolgozása, azonban szeretnénk ha a tudományos kutatásban nélkülözhetetlen segédanyaggá válnának kiadványaink. Ha lehetőség nyílik rá, akkor hosszabb, tudományos igényű ismertetések, szövegkiadások is megjelenhetnek az egyes darabokon.

A dokumentumokról készített másolatot kétféle minőségben találja meg az érdeklődő olvasó a sorozat egyes kiadványain: egyrészt a gyors használatot biztosító közepes képminőségű, másrészt a részletes vizsgálatot is lehetővé tevő jó képminőségű változatban.