[1]Kiállítás és múzeumpedagógiai program. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójának alkalmából rendezett kiállításunk az Országos Széchényi Könyvtár gazdag gyűjteményeiből válogatva mutatja be történelmünk jelentős eseményét és meghatározó két alakját, valamint a kiegyezést követően kibontakozó 1848 köré épülő kultuszt.
Kiállítás és múzeumpedagógiai program
A magyar történelem nagy napján, 1848. március 15-én, két helyszínen, Bécsben és Pesten fontos események zajlottak, melyeknek két kimagasló alakja Kossuth Lajos és Petőfi Sándor volt. Kossuth Bécsben tartózkodott ezen a napon, Petőfi pedig a pesti események középpontjába került.
[2]Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójának alkalmából rendezett kiállításunk az Országos Széchényi Könyvtár gazdag gyűjteményeiből válogatva mutatja be történelmünk jelentős eseményét és meghatározó két alakját, valamint a kiegyezést követően kibontakozó 1848 köré épülő kultuszt.
A Plakát- és Kisnyomtatványtár színes és szerteágazó anyagából válogatva az épület V. szintjének büfé felőli folyosóján láthatók azok a sajtótermékek, amelyek 1848. március 15-nek reggelén cenzúramentesen hagyták el Landerer és Heckenast nyomdaműhelyét. A 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatásával vette kezdetét Pesten a forradalom, melynek első vívmánya a sajtószabadság volt. A kiállításon litográfiák, metszetek és színes illusztrációk segítségével elevenedik meg a kor és a környezet.
[3]Láthatjuk az első felelős magyar kormány tagjainak és a szabadságharc tábornokainak arcképét, Buda 1849-es ostromát és Hentzi tábornok halálát, továbbá megszemlélhetjük Kossuth pénzügyminiszteri tevékenységének kézzelfogható lenyomatát, az eredeti Kossuth-bankókat is.
A folyosó ruhatár felőli részén eredeti plakátokon követhető nyomon március 15. kultusza. Látható a Bem és Petőfi címet viselő egykori plakát is, amely a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára (1898) készült nagyméretű panorámaképet reklámozta, s amelyről mostani kiállításunk plakátjának grafikai motívumát is –Petőfi lovon ülő alakját – kölcsönöztük. A panorámakép, mely méreteiben és stílusában hasonlított a Feszty-körképhez, a nagyszebeni csata jeleneteit örökítette meg, kiemelve Bem és Petőfi alakját.
[4]Az V. szinti folyosóról nyíló Nemzeti Ereklyetérben – a nevéhez méltó módon – a Kossuth és Petőfi személyéhez kötődő relikviákat állítottunk ki. A Kézirattár gyűjteményéből látható itt a Nemzeti dal eredeti kézirata, valamint Petőfi más autográf jegyzetei és rajzai. Az ún. Ereklyetárlóban a Kossuth hangját őrző eredeti fonográfhengerek és egy korabeli lejátszó készülék együtt látható. Kossuth 1890-ben az aradi Szabadság-szobor leleplezésének ünnepére mondta fonográfra 460 szóból álló beszédét. A beszéd részletének digitalizált változatát is meghallgathatjuk a kiállításban.
[5]1894-ben – Kossuth halála után – a nemzeti könyvtárba került a „turini remete” páratlan értékű magánkönyvtára. Az aradi eseményekhez kapcsolódva ebből a gyűjteményből is megcsodálhatunk néhány dedikált kötetet és levelet. A dedikációkból és levelekből is nyomon követhető az a páratlan léptékű kultusz, amely még Kossuth életében kibontakozott személye körül. A Kossuth-kultuszhoz kötődik a Müller József által komponált Kossuth-induló kiállított kéziratos és nyomtatott változata is. A forradalom és a szabadságharc emlékéhez kapcsolódó más zeneművek is helyet kaptak a kiállításban. Az Ereklyetérben a kor hangulatát megidéző zeneművekből készült válogatás is hallható. Kossuth hangját és az eredeti kottákat a Zeneműtár őrzi.
[6]Figyelemreméltó darabjai a kiállításnak a Nemzeti Színház több egykori színészének portréja. Laborfalvy Róza, id. Lendvay Márton, Szigeti József, Komlóssy Ida, Szigligeti Ede, Egressy Gábor neve ismerősen cseng Katona József Bánk Bánja korabeli plakátjáról. Az 1848. március 15-ei pesti események méltó megkoronázása volt, hogy aznap este Nemzeti Színházban közkívánatra a Két anya gyermeke című darab helyett a Bánk Bánt tűzték műsorra. Az eredeti szövegkönyvek, plakátok és színészportrék a Színháztörténeti Tár gyűjteményét gazdagítják.
A Térképtárban őrizzük azt az 52,5x35 cm méretű különleges térképet, amelynek kinagyított másolatát szintén láthatjuk a kiállításon. A térképen plasztikus formában elevenednek meg az 1848-as forradalmak európai szinterei. A Bécsben kiadott térkép – érthető módon – a német eseményekre fokuszál.
A törzsgyűjteményből származó korabeli hírlapok beszámolói felelevenítik számunkra 1848 március idusának történéseit. Meglepő, hogy a Pesti Hírlapnak „csak” az 1848. március 17-én megjelent száma közli az eseményeket. Nyilvánvaló, hogy a forradalom hevében senkinek nem volt ideje a másnapi lap számára megírni a tudósításokat.
Múzeumpedagógiai foglalkozások – a program plakátja itt [1].
Március 19. és április 26. között előzetes bejelentkezés után várjuk 5-12. évfolyamos iskolai csoportok látogatását, melynek során a tárlat megtekintése mellett három különböző foglalkozás választható:
- Petőfi forradalma és szerelmei
- Mi történt a szabadságharc után? Kossuth az emigrációban
- Élet és mindennapok 1848-ban
A foglalkozásokon a kisebbek papírhuszárt készíthetnek, a nagyobbak játékos feladatokkal mérhetik fel tudásukat.
Jelentkezés: pr@oszk.hu [7], illetve hétköznapokon 9-15 óra között: 06 1 487-8652
Látogatói információk:
A kiállítás április 27-ig a könyvtár nyitvatartási idejében 400 Ft-os belépőjeggyel tekinthető meg. A belépőjegy ára tartalmazza a múzeumpedagógiai foglalkozás díját is. A belépés a kísérő pedagógusok, illetve a hátrányos helyzetű diákok számára – az osztályfőnök írásos igazolása alapján – díjmentes.
Kapcsolódó oldalaink:
Az OSZK 2013. március 15-i rendezvényének programja [8]
Kossuth hangja [9] - virtuális kiállítás
Bánk bán-mozaikok [10] - virtuális kiállítás
Digitális dokumentumok a Magyar Elektronikus Könyvtárban [11]