A hírneves Joseph Haydn öccse, az egyházi művek komponistájaként ugyancsak széles körben elismert Michael 1806-ban hunyt el. Kézirathagyatéka az Esterházy hercegek kottatárába került, s immár évtizedek óta az OSZK Zeneműtárának becses kincse. A MÜPA színpadán Vashegyi György ma este Michael Haydn egy olyan oratóriumát vezényli újkori világpremierként, amelynek egyetlen ismert forrása a hagyatékban fennmaradt szerzői kézirat.
[1]
„A világ legjelentősebb Haydn-gyűjteménye” – vágják rá szinte automatikusan külföldi zenetörténész kollégák, ha az OSZK Zeneműtára kerül szóba. Ez a jellemzés azonban legalábbis kétértelmű, hiszen a „Haydn” név hallatán többnyire Joseph Haydnra (1732–1809) gondolunk, akinek a klasszikus szimfónia és vonósnégyes megteremtésében szerzett érdemeiről már az általános iskolai énektankönyvek is tudósítanak. Muzsikuskörökben azonban nagyon is számon tartják a másik Haydnt, a Josephnél öt évvel fiatalabb Michaelt is, akinek hagyatékát 1806-ban bekövetkezett halála után (bizonyára a báty Joseph kívánságára) az Esterházy hercegi család vásárolta meg saját zenei archívuma számára. Az értékes gyűjtemény onnan bő másfél évszázad múltán az Országos Széchényi Könyvtárba került, s így Zeneműtárunk ma valóban „a világ legjelentősebb Haydn-gyűjteménye” – méghozzá mindjárt két Haydn tekintetében is.
[2]Vashegyi György immár hosszabb ideje foglalkozik nem csupán Joseph, de Michael Haydn életművével is. Figyelmét különösen megragadta az 1768 és 1771 között keletkezett négy vallásos oratórium, amelyeknek eredeti szerzői kéziratai kivétel nélkül fennmaradtak az OSZK-ban őrzött hagyatékban. Közülük A bűnbánat és a megtérés harca (Der Kampf der Busse und Bekehrung, 1768) és A vezeklő bűnös (Der Büssende Sünder, 1771) már megszólalt Vashegyi keze alatt, ma este pedig az I. Konstantin császár hadjárata és győzelme (Kaiser Constantin I. Feldzug und Sieg) kerül sorra, amelyet az autográf végén szereplő datálás szerint 1769. február 20-án fejezett be a komponista. Az időpont sokatmondó, a böjti időszakban ugyanis a színházak hagyományosan zárva tartottak, s ilyenkor kínálkozott alkalom (afféle „operapótlékként”) a színpad nélkül, de mégis dramatikusan megszólaltatható oratóriumok előadására.
[3]Michael Haydn kompozíciója csaknem 250 év múltán szólal meg ismét – a MÜPA-beli koncert második fele azonban ismerősebb repertoárt tartogat: Mozart Exultate, jubilate kezdetű motettáját (K. 165) és ún. „Koronázási” miséjét (K. 317). E művek egyetlen programba szerkesztését nem csupán időbeli közelségük indokolja, hanem a komponisták közötti szoros kapcsolat is: a gyakran „a salzburgi Haydn”-ként is emlegetett Michael ugyanis mindennapos kapcsolatban állt Mozarttal, és vallásos tárgyú kompozícióinak stílusa nyomot is hagyott fiatalabb kollégája hasonló művein.
[4]A ma esti koncertre még élőben is el lehet jutni, de az otthonülők akár saját karosszékükből is élvezhetik az újkori világpremier élő közvetítését, ha 19:30-kor ellátogatnak a Művészetek Palotája oldalára [5].