V. Ecsedy Judit a Széchényi-emlékérem kitüntetettje

[2]A Kitüntetett munkásságát Pojjákné Dr. Vásárhelyi Judit a következő szavakkal méltatta:

Ecsedy Judit az ELTÉ-n angol-könyvtár szakot végzett, utána 1971-től az OSZK Gyarapítási Osztályán kezdett dolgozni mint külföldi könyvbeszerző és angol referens. Olyan kiváló szakemberek keze alatt nőtt kitűnő gyarapítóvá, mint Birkás Endre, Wix Györgyné vagy Kelecsényi Gábor. A rendszeresség, a nyilvántartások pontos és áttekinthető vezetése – ami minden vérbeli gyarapító sajátja – nem idegen a habitusától. Hivatali munkája mellett hamarosan bekapcsolódott – eleinte mindössze heti négy órából álló kutatónapján – a Borsa Gedeon által vezetett betűtípus-kutató csoport munkájába. E főleg OSZK-s munkatársakból álló kutatócsoport célja a régi magyarországi nyomdák betű- és díszkészletének az összeállítása volt a xerográfia segítségével. E nagy kézügyességet, figyelmet és pontos nyilvántartást igénylő munka mellett Judit a szakirodalomból és levéltári forrásokból feltárta és összegyűjtötte mindazokat a dokumentumokat, amelyek egy-egy nyomdára vonatkoznak. Egyik nyomda történetének és tipográfiai anyagának ilyetén való feltárását követte a másiké. Ilyen kezdetek után mára már Ecsedy Judit szerkesztésével készült el és nyomtatásban is megjelent a történelmi Magyarország területén 1700 előtt működött összes nyomdánk betű- és díszkészletének az áttekintése, a Hungaria typographica 1473-1700 című opus négy nagy sárga kötete (Budapest, Balassi, OSZK, 2004-2014.) De nincsen megállás, mivel Judit irányításával és közreműködésével az ugyancsak az OSZK munkatársaiból verbuválódott Ecsedy-tanítványok már a folytatáson: XVIII. századi hazai nyomdáink tipográfiai feltárásán munkálkodnak. 

Így annak eldöntése, hogy egy nyomtatvány hazai-e vagy sem, vagyis hogy beletartozik-e a nemzeti bibliográfiába, van sem, a XVIII. század vonatkozásában sem lesz belátható időn belül lehetetlen. S így kapcsolódik munkája a nemzeti bibliográfiához. Bármi gondunk merül fel a töredékesen fennmaradt, vagy a hely és/vagy nyomda nélkül kiadott nyomtatványok meghatározásában, hozzá fordulunk, és Ő mindig készségesen osztja meg velünk tudását. Sokszor elég neki ránézni a nyomtatásra, és bámulatra méltó intuícióval máris mondja a meghatározást, pontosan lokalizálja és datálja a kiadványt, majd a méretek és a bizonyító anyag kikeresésével igazolja is feltételezését. Máskor pedig akár több tucat nyomtatvány türelmes végignézése alapján helyezi el térben és időben a fogósabb – néha mindössze féllapnyi – töredékeket. Így kerülnek helyükre az egyes kiadványok a magyarországi retrospektív bibliográfia rendszerében, és az RMNy illetve a Petrik Pótkötetek használói már ezeknek a meghatározásoknak a birtokában folytathatják kutatásaikat. Nagyon sok megállapítását csak mint szóbeli közlést tudjuk megjelölni bibliográfiáinkban, mivel nem is győzi mindet publikálni.

A nyomdatörténeti kutatások ilyen magas színvonalú művelése mellett Ecsedy Judit kitűnő bibliográfus is. Őneki köszönhetjük a Petrik Géza Magyarország bibliographiáját kiegészítő VIII. kötet szerkesztését (Bp., OSZK, 1991). Jelenleg a IX. és a X. Pótköteteken dolgozik.

Könyvtörténeti eredményeit publikációk sokasága foglalja magában. Már 1978-ban fontos összefüggésekre mutatott rá A gyulafehérvári fejedelmi nyomda története című kisdoktori disszertációjában. Kandidátusi fokozatot szerzett, majd 2007-ben az Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. Őneki köszönhetjük a nyomdatörténeti kutatásokat összefoglaló A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800 című szintézist (Bp., Balassi, 1999), amely a könyvtárosok képzésének nélkülözhetetlen darabja lett és nyilván még hosszú ideig az is marad. E könyvéről írta egyik recenzense a következőt:

„A kötet, pontosabban szerzőjének neve napjainkra immár egyfajta fogalommá vált és ha a konnotációja talán még nem is ugyanaz mint a »Szinnyeinek«, az »RMK-nak«, a »Petriknek«, a »Kosárynak«, a legjobb úton van afelé.”

Kitűnő angol tudásának köszönhetően sokáig a Consortium of European Research Libraries (CERL) magyarországi koordinátora volt. Ezen kívül számos nemzetközi könyvtörténeti rendezvényen képviseli az OSZK-t. A többnyelvűség és így a nemzetköziség kezdettől fogva jellemzi tevékenységét. Eredményeit németül, angolul is publikálja, sőt a legújabb technikai és kommunikációs lehetőségeket kihasználva Bánfi Szilviával együtt létrehozta a typographia nyomdatörténeti honlapot is (typographia.oszk.hu [3]), amely két nyelven: magyarul és angolul teszi hozzáférhetővé a legújabb nyomdatörténeti kutatási eredményeiket. Éves szinten közel 40.000 látogató használja e felületet Ausztráliától Turócszentmártonig.

Pályájának és eredményeinek jelzésszerű felvillantása után röviden szólnom kell még arról is, hogy milyen végtelenül kiegyensúlyozott és nyugodt természettel áldotta meg őt a Jó Isten. Több mint három és fél évtizede dolgozunk egy szobában, de én még soha nem tapasztaltam, hogy rossz napja lett volna, hogy valamiben elfáradt volna. Mindig jókedvűen, töretlen szorgalommal dolgozik. Kedves és derűs egyéniség, akinek jó a közelében lenni!

Ecsedy Judit az OSZK-ban több évtizeden át kifejtett, igen-igen eredményes munkája alapján nagyon rászolgált a Széchényi emlékéremre, amelyhez szívből gratulálunk, és ezúton is azt kívánjuk a Díjazottnak, hogy tudós férjével és szeretett családja körében Isten éltesse sokáig, munkakedve továbbra se lankadjon, és örvendeztessen meg minket még sokáig kutatási eredményeivel a könyv- és művelődéstörténet és a nemzeti bibliográfia területén.