[1]A Régi Magyarországi Nyomtatványok (1656-1670) legújabb, 4. kötete
(Szerkesztette P. Vásárhelyi Judit, Budapest, Akadémiai Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, 2012.)
Az Országos Széchényi Könyvtár Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztály (RMNy Szerkesztőség) munkájaként megjelent a retrospektív nemzeti bibliográfia új kötete, amely a korábbiak folytatásaként az 1656 és 1670 között részben vagy egészben magyar nyelven, illetve a történelmi Magyarország területén bármely nyelven (magyar, latin, német, biblikus cseh, román), nyomtatásban megjelent művek részletező bibliográfiája. A kötet 1071 nyomtatvány leírását adja közre a 2626. tételszámtól a 3696-ig, és 55 Appendix-tételt tartalmaz a 216. sorszámtól a 271-ig.
A kötet szerkezete és azon belül az egyes nyomtatványok leírása a korábbiakban alkalmazott és jól bevált tudományos módszert követi, azaz a nyomtatvány címének, fizikai jellemzőinek (terjedelem- és formátumadatok) közlését követően meghatározza annak műfaját, bemutatja tartalmi egységeit és szerkezetét, majd összefoglalja a szakirodalomnak a műre, szerzőjére, forrására, kiadási és kinyomtatási körülményeire vonatkozó állapításait. A leírások végén szerepelnek a példányadatok, amelyek arról is tájékoztatják a kutatót, hogy mely gyűjteményben lehet a tárgyalt kiadványhoz hozzájutni, és hogy az ott őrzött példány mennyire teljes.
A kézikönyv teljességre törekedve még azokat a nyomtatványokat is felveszi, amelyekből nem maradt fenn példány, de nyomtatásban való megjelenésük teljes bizonyossággal megerősíthető forrásközlésen alapul, továbbá azokat is, amelyek megjelenése nagy valószínűséggel feltételezhető. Ugyanakkor Appendixben adja közre azoknak a kiadványoknak a leírását, amelyek kizárandóak a nyomtatványok köréből, vagyis téves adatok alapján gondolta róluk a szakirodalom, hogy 1671 előtt keletkeztek, vagy hogy a történelmi Magyarország területén jelentek meg.
Külön egységként közli a kötet a tárgyalt nyomtatványok címlapjának, vagy annak hiányában egy lapjának a képét, amely a felbukkanó példányok azonosításához elengedhetetlen segítséget jelent.
A kötet használatát tíz mutató segíti.
Az RMNy 4. megjelenése sikeres és követendő példája a nemzeti könyvtár és az akadémiai szféra tudományos együttműködésének. A kötet a Magyar Tudományos Akadémia és az OTKA (Pub K 85 330) támogatásával jelent meg.
A megjelenéshez kapcsolódó konferencia [2]