A céhek szerkezete

A hazai céhek szervezete általában egységes képet mutat. A céh élén a teljes jogú mesterek által és közül évente megválasztott céhmester állt, néhol fő- és alcéhmestert is választottak. A céhmester képviselte a céhet, őrizte a ládáját (privilégiumát) és a céhpecsétet; kisebb ügyekben büntetőbíráskodási joga is volt. A céhgyűlésen választották meg az atyamestert is, aki a céh keretében működő, bizonyos önállósággal rendelkező legénytársaság felügyelője volt, valamint segítőtársait: a bejárómestereket és a mívlátómestereket, akik a termékek minőségére vigyáztak. A legfiatalabb mester a testület működésével kapcsolatos apróbb és terhesebb teendőket látta el mint szolgálómester. A céhes élet az inasszegődtetéssel kezdődött, majd az apródesztendők leszolgálása után az inast fölszabadították. Ez követte a legényavatás amikor a legénytársaság tagja lett. Többéves legényvándorlás után kellett a mesterremeket elkészítenie. Ha ezt elfogadták az ún. mesterasztal megadásával vált a céh teljes jogú tagjává. A 18. századtól egyre nehezebb volt elérni a céhtagságot a mesterek elzárkózása miatt, akik a céhtagság kötött számához ragaszkodva anyagi érdekeik miatt megnehezítették az új tagok felvételét.