VIII. tárló

Gróf Széchenyi István ifjabb fia, Ödön (1839-1922) Magyarország kormánybiztosa volt az 1862-es londoni világkiállításon. Ott tanulta ki a tűzoltás minden csínját-bínját, s a gyakorlati ismeretek mellé parancsnoki oklevelet is szerzett. Ezután Európa más országaiban tanulmányozta a tűzoltóság szervezetét, a tűzrendészet és a tűzbiztonság kérdéseit. 1867-ben saját tevezésű, Hableány nevű gőzhajójával a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon érkezett meg a párizsi világkiállításra, ahol elsőként Verne Gyula (Jules Verne 1822-1905) üdvözölte. A gőzösön III. Napóleon császár és Eugénia császárné is tett egy hajóutat. A hajót a párizsi világkiállítás aranyérmével tüntették ki, ő pedig a kontinens első áthajózásáért a Becsületrendet kapta meg. Tőle származik a budai sikló (hegypálya); a Sváb-hegyre vezető fogaskerekű vasút; a nép-, azaz munkásszálló; a magántávirda; a lóvasút helyett a sín nélküli gőzkocsi alkalmazásának és a Magyar Kereskedelmi és Iparegyesület létrehozásának gondolata. Két szállodát épített a budai és a pesti Duna-parton és ő alapította az Első Magyar Utazási Társaságot (1860). A Nemzeti Hajósegylet egyik vezéralakja és versenyzője. E sport népszerűsítésére írta a Hableány-polkát, a Regatta-négyest, a Katinka-keringőt stb. A család más tagjaitól, így Széchényi Ferenctől és fiától, Lajostól is maradtak fönn zenedarabok, melyeket nemzeti könyvtárunk Zeneműtára őriz.

	A gróf Széchényi Ödön (1839-1922) részére adományozott Francia Császári Becsületrend kitüntetésről szóló irat, Paris, 1867.		A budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchényi Ödön (1839-1922) érdemeinek elismerését tartalmazó irat, 1894.
	Gróf Széchényi Ödönt (1839-1922) felkérő irat a török tűzoltóság megszervezésére, 1874.		Gróf Széchényi Ödön (1839-1922) pasa útlevele.