Egy svájci padlásról tért haza Arany János levele

[1]Egy svájci padlásról tért haza Arany János levele az Országos Széchényi Könyvtárba.

Arany János és az Ercsey-család között több mint kétszáz levélváltás történt és a nemzeti könyvtárnak adományozott levél lehetett az első, amelyet a költő a Nagykőrösre költözését követően írt Nagyszalontára. A levél az Ercsey-család egyik leszármazottjának, Fráter Györgynek a tulajdonát képezte, aki Arany sógora volt, majd halála után a hagyatékkal együtt került fiához, aki ugyancsak a Fráter György nevet viseli. Ő adományozta most a levelet az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Ifjabbik Fráter György 1956-ban, 15 évesen, édesanyjával együtt elhagyta az országot és Svájcba költözött. A szülei elváltak, édesapja pedig Magyarországon maradt, majd 1970-ben elhunyt. Öt évvel később fia meglátogatta édesapja második feleségét és megkérte, hogy a családi papírokat vihesse el magával külföldre. Apja íróasztalához ekkor már öt éve nem nyúltak, becsomagolta az iratokat és Svájcba indult azokkal. A néhai Fráter György korábban az iparügyi minisztériumban dolgozott, egy onnan származó borítékban volt a levél, melyre ceruzával a következő volt írva: eredeti Arany János levél.

[2]Körülbelül három év telt el, amíg Fráter György rábukkant a levélre. Ekkor egy Zürich melletti kisvárosban éltek, de 15 évvel ezelőtt egy vidéki parasztházba költöztek, és a levelet tartalmazó papírdoboz, sok más dobozzal együtt felkerült a régi tehénistálló padlására és feledésbe merült. Egy alkalommal az egyik unokatestvérének – könyvtárunk egykori munkatársának, Fráter Zoltánnak, aki a könyvtárát segített rendezni – megemlítette a levél létezését, amit el is kezdtek keresni, de a közös kutatásnak nem lett eredménye. Fráter György végül 2019 januárjában bukkant a levélre, amiről úgy gondolta, hogy „Magyarországhoz tartozik”. Ezt azzal magyarázta, hogy két gyermeke Svájcban született, nem beszélnek magyarul, és ha ő távozik, nem marad semmilyen emocionális összeköttetésük, és senki nem tudja majd, milyen értékes is ez a levél. Az autográf levél tulajdonosa ezt követően szakvéleményt kért az Arany 200 évforduló kapcsán a nagyszalontai Arany-hagyatékot is feldolgozó kollégáinktól, akik megállapították, hogy a levelet valóban a költő írta.

[3]Arany János családja sok gyűjteménynek adományozott kéziratokat, de a legismertebbeket, például a Toldi-trilógia négy variánsát és a Buda halálát a nemzeti könyvtárnak szánta. Később lírai költeményei és balladái mellett levelekkel is gyarapodott gyűjteményünk, de családi vonatkozású darab igen kevés került a birtokunkba. E levelet a restaurálást követően helyezzük el gyűjteményünkben, valamint eljuttatunk belőle egy digitális másolatot a költő és az Ercsey-család származási helyére Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeumnak [4].