A Zeneműtár több, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő részgyűjteményt is magáénak mondhat. Bártfa város (ma Bardejov, Szlovák Köztársaság) Szent Egyed templomának több mint hetven szólamkönyvből álló kottatára a 20. század első évtizedében került a Széchényi Könyvtárba, és átfogó képet ad a 16–17. századi Magyarország városokban használatos gazdag nemzetközi repertoárról.
A Zeneműtárat a Joseph Haydn életéhez és műveihez kapcsolódó dokumentumok világszerte leggazdagabb gyűjteményévé teszi az Esterházy hercegek a II. világháború után állományunkba került kottaarchívuma. A gyűjtemény nem csupán Haydn mintegy száz eredeti kéziratát, műveinek korabeli másolatait és első kiadásait tartalmazza, de az eszterházai operaházban „Fényes” Miklós számára előadott itáliai operarepertoár (Haydn saját kezű javításait és betétáriáit tartalmazó) kéziratos forrásait, valamint az Esterházy-udvar zeneéletét dokumentáló Acta musicalia iratanyagot is. A kottatárban emellett olyan kiemelkedő zeneszerző-kortársak műveit találjuk, mint Gregor Joseph Werner, Michael Haydn, Johann Georg Albrechtsberger, Karl Ditters von Dittersdorf vagy Franz Xaver Süssmayr.
E gazdag gyűjteményből ad némi ízelítőt Haydn hétszer című virtuális kiállításunk.
Liszt Ferenc szerzői kéziratai közül csaknem félszáz található gyűjteményünkben, amely emellett számos, a zeneszerző keze vonását őrző korrektúrapéldányt, kottanyomtatványt és levelet is tartalmaz. Liszt-leveleket a Kézirattárban is találhatnak olvasóink.
Erkel Ferenc gazdag hagyatékát a 20. század elején az Országos Széchényi Könyvtár vásárolta meg, így ma gyűjteményünkben tanulmányozható a komponista valamennyi operájának szerzői kézirata. E hagyaték másik része (levelek és egyéb kéziratos anyag) a Kézirattárban tanulmányozható. A nemzeti könyvtár 2010-ben, Erkel Ferenc születésének bicentenáriuma alkalmából megvásárolta a zeneszerző fia és szerzőtársa, Erkel Gyula hagyatékát is, amelynek feldolgozása folyamatban van.
E gazdag gyűjtemény legfontosabb dokumentumai közül már jónéhány ingyenesen hozzáférhető az Országos Széchényi Könyvtár folyamatosan bővülő Erkel honlapján .
Az említett Erkel- és Liszt-dokumentumok mellett gazdag forrásanyagot őrzünk a 19. századi magyar zeneélet más jelentős alakjairól is. Olvasótermünkben tanulmányozható (többek között) Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal, Rózsavölgyi Márk, Mátrai (Rótkrepf) Gábor, Egressy Béni kompozíciónak jelentős része. Ezen kívül a Zeneműtárban őrizzük Mosonyi Mihály hangjegyes kéziratainak, illetve művei első kiadásainak zömét, valamint Huber Károly, Székely Imre és Vavrinecz Mór szerzői hagyatékát is. Goldmark Károly életművével kapcsolatos dokumentum-együttesünk ugyancsak nemzetközi jelentőségű.
Még gazdagabb a 20. századi magyar zeneszerzők életművét dokumentáló gyűjteményünk. Különösen jelentős a Dohnányi Ernőhöz kapcsolódó hagyatéki anyag, de ezen kívül nálunk tanulmányozható (többek között) Bárdos Lajos, Horusitzky Zoltán, Hubay Jenő, Kerner István, Jemnitz Sándor, Kacsóh Pongrác, Kazacsay Tibor, Kerényi György, Kerner Aurél, Kiszely Gyula, Kókay Rezső, Kósa György, Pikéthy Tibor, Reinitz Béla, Reschofsky Sándor, Siklós Albert, Szabó Ferenc, Szabó Xavér Ferenc, Szelényi István és Székely Endre zenei hagyatéka is. Ugyancsak a Zeneműtárban őrizzük Szőke Péter zenei-ornitológiai és Volly István népzenei gyűjteményét (utóbbi mintegy 60 fonográfhengerének felvételei már digitalizált formában is hozzáférhetőek).
Színházzenei gyűjteményünk a fővárosi és vidéki színházakban kb. az 1830-as évek óta műsoron lévő darabok zenei anyagát dokumentálja. A mintegy 550 polcfolyóméternyi archívum magában foglalja az egykori Népszínház, a Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház történeti kottagyűjteményét, s így lényegében teljes körű áttekintést nyújt a hazai zenés színjátszás fejlődéséről a népszínmű, az operett és az opera műfajában.
A kották mellett a Zeneműtár hangfelvételeket is gyűjt. Hangarchívumunkban jelenleg mintegy 100 viaszhenger, több mint 15.000 db 78-as fordulatszámú „normál” lemez (elsősorban Kovács József magángyűjtő az elmúlt évtizedben megvásárolt magángyűjteményéből), 13.000 mikrobarázdás lemez, 5.000 hangkazetta és kb. 9.000 CD található. A nemzeti könyvtár gyűjtőkörének megfelelően e hordozók döntő többsége a Magyarországon az 1900-as évek óta kereskedelmi forgalomba került zenei felvételeket tartalmazza, illetve valamilyen magyar vonatkozással bír. Jóllehet a hangarchívum gyarapodását elsősorban az 1957 óta folyamatosan beérkező köteles példányok biztosítják, gyűjteményünk a teljes magyarországi hanglemezkiadás történetének is hű keresztmetszetét adja, illetve számos, bolti forgalomba nem került archív felvételt is tartalmaz (pl. Földes Andor rádiófelvételeit).
A Zeneműtár hangzó gyűjteménye nem csupán zenei, de különféle szöveges hangfelvételeket is tartalmaz, jelenleg már több mint 2.000 darabot. Ezek közül különös jelentőségű az a két fonográfhenger, amelyek Kossuth Lajos az aradi vértanúk emlékművének avatásakor mondott beszédét örökítették meg. Az 1890 szeptemberében készült felvétel honlapunkon szabadon hozzáférhető: http://mek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja
[1] Jóllehet az Országos Széchényi Könyvtár állománya az intézmény megalapításától fogva tartalmazott zenei dokumentumokat is, egy önálló Zeneműtár felállításának gondolata csupán a 20. század elején vetődött fel. Erkel Ferenc hagyatékának az 1910-es években lezárult megvásárlása nyomán előbb a Kézirattáron belül jött létre egy „Musica” szak, majd 1924. februárjában Dr. Isoz Kálmán főkönyvtáros kapott megbízást a Zeneműtár megszervezésére.