[1]Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig
– Az Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének közös kiállítása.
A glóbuszok Földünk és a világegyetem megismert képét ábrázolják.
A térképészet kezdetektől a 18. század első feléig tartó története folyamán elsősorban a kartográfia gyakorlati területe alakult ki, a térképszerkesztés művészetnek számított egy magas szintű, az újkor századaiban már tudományos ismereteket is feltételező kézművesség értelmében. Erre gyönyörű példákat szolgáltatnak a korabeli térképek és az iparművészeti remekek közé tartozó Föld- és Éggömbök.
A korabeli föld- és éggömbökön nyomon követhető földünk és tágabb világunk földrajzi, illetve csillagászati felfedezésének eredményei, de felismerhetők rajtuk az adott kor és hely uralkodó iparművészeti irányzata és színvonala is.
A kezdetektől szinte a napjainkig változatlan módon készültek. A legtöbbször kartonból formált gömböt két félgömbből illesztették egybe, a nagyobb gömböknél a szerkezet megerősítésére faváz szolgált, és egyben az rögzítette a gömb tengelyét is. Kívülről a papír-felületet gipsszel vonták be (ez segített kialakítani a tökéletes gömbformát), s arra ragasztották fel a papírra nyomtatott gömbkétszögeket (szegmenseket), majd a felületet növényi lakkal vonták be.
A csillagok helyét az éggömbök tervezésénél csillagkatalógusok alapján határozták meg (katalógusok dátumát rendszerint feltüntették), amelyek megadták az egyes csillagok helyzetét az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjához viszonyítva. Ez a metszéspont
hetvenévenként körülbelül egy fokkal eltolódik -, tehát az éggömböket időről időre át kell dolgozni.
Kiállításunkon szeretnénk az első magyar nyomtatott Föld- és Éggömböktől a napjainkban kapható művekig elkalauzolni látogatóinkat. A magyar nyelvű nyomtatott föld- és éggömbök, vagy ahogy a 19. századba nálunk nevezték, a „tekék” elterjedése szoros kapcsolatban volt a népoktatás szélesebb körű kiteljesedésével, majd kötelezővé válásával.
A közel egyszáz föld- és éggömböt felsorakoztató kiállítás anyaga több múzeum és magángyűjtemény glóbuszaiból állt össze. Ezek között számukat tekintve a Császi-gyűjtemény, az OSZK Térképtárának, valamint az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke Könyv- és Térképtárának gömbjei a legjelentősebbek. Ezeken túl megtekinthető még a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néhány értékes darabja, sőt érkezett földgömb – ugyan német nyelvű, de az első ismert magyar szerző, Elekes Ferenc egyik munkája Bécsből –, az Osztrák Tudományos Akadémia Woldan-gyűjteményéből is.
Sérülékenységük folytán a kiállítási tárgyak nem mozdíthatók, a számítógépen megtekinthető, forgatható, nagyítható-kicsinyíthető, bármely helyzetbe beállítható 3D-s glóbuszmodelleken azonban jól tanulmányozhatók a föld- és éggömbök legapróbb részletei is.
A kiállítást színezik a Bélyegmúzeum azon darabjairól készített képek, amelyeken föld- vagy éggömbök jelennek meg, és olyan használati tárgyak – a levélnehezéktől a kulcstartón át a ceruzafaragóig – amelyek glóbuszokat formáznak.
A kiállítás megtekinthető:
2010. október 16 - 2011. április 2.
VI. emeleti Corvina-kiállítótermek
Keddtől szombatig 10 órától 18 óráig.
Jegyárak
Teljes árú: 1000,- Ft/fő
Kedvezményes: 600,- Ft/fő
Csoportos: 400,-