[1]A könyvtár a Ciszterci rend gyűjteménye. III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony hegység központi medencéjében a középkorban épült monostoruknak feltételezések szerint gazdag könyvtára volt, amely a török terjeszkedés és a végvári harcok során azonban a monostorral együtt elpusztult.
Az apátságot az 1700-as évek elején újra alapították a sziléziai Heinrichau-ból érkezett szerzetesek, és a középkori köveket felhasználva egy új egyemeletes barokk apátságot építettek. Ebben helyet kapott egy könyvtárterem is, amelynek az állományát a Sziléziából hozott könyvek képezték. Az első, 1815-ben készített kéziratos kötetkatalógusban 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben.
[2]Az állomány nagyarányú növekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok felismerve, hogy működésükhöz és tudományos munkásságukhoz szükségük van széleskörű ismeretekre, nagy gondot fordítottak a könyvgyűjtemény fejlesztésére. Ekkor került a könyvtár állományába több tudományos értékű magángyűjtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér György történettudós hagyatéka.
[3]A könyvtár állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már mintegy 65.000 kötet könyv és folyóirat állt a szerzetesek és a környékbeli értelmiség rendelkezésére.
[4]A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, ezzel komoly károkat okozva a bútorzatában és az állományában. Az 1950-ben többek között a ciszterci rend működését is betiltották Magyarországon. Szerencsére az akkori művelődésügy irányítói fölismerték a gyűjtemény kultúrtörténeti jelentőségét, műemléki jellegét ezért úgy döntöttek, hogy a könyvtárat eredeti helyén érintetlenül kell megőrizni. 1953-ban a könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át, és nevezték el Zirc leghíresebb szülöttjéről, Reguly Antalról. 1989-től élnek újra ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a műemlékkönyvtár gondozását továbbra is a nemzeti könyvtár látja el.
A könyvtár 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát tudhat magáénak, melyek közül több csak Zircen található meg Magyarországon. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
Az intézmény manapság kettős feladatot lát el:
Múzeumként a látogatók szakszerű idegenvezetés segítségével Magyarország egyik fontos kultúrtörténeti emlékét ismerhetik meg.
Szakkönyvtárként az értékes régi könyves állományával, külön olvasóteremmel várja a kutatókat.
Múzeumi nyitva tartás - a nyitvatartási időn belül a vezetések félóránként (minden óra egészkor és félkor) indulnak.
- március 15-től november 14-ig: kedd-vasárnap 9-12 és 13-17 óra között
- november 15-től március 14-ig: kedd-péntek 10-12 és 13-16 óra között.
Olvasótermi nyitva tartás - a használathoz előzetes bejelentkezés szükséges.
- kedd-péntek 9-16 óra között
Elérhetőségek
- 8420 Zirc, Rákóczi tér 1.
- Tel.: (06-88) 593-800
- Fax: (06-88) 593-801
- E-mail [5]