Számos programmal voltunk jelen a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepén: könyvritkaságokat bemutató minitárlat és könyvbemutatók követték egymást szeptember első hétvégéjén.
[1]Számos programmal voltunk jelen a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepén: könyvritkaságokat bemutató minitárlat és könyvbemutatók követték egymást szeptember első hétvégéjén.
A Budai Várban a Szentháromság téren két könyvbemutatót tartottunk. Szeptember 1-jén A magyar Himnusz képes albuma című kötetről beszélgetett Nyakas Szilárd műsorvezető Boka László irodalomtörténésszel, az OSZK Kiadó vezetőjével és a kötet egyik szerzőjével, Szabó G. Zoltán irodalomtörténésszel. A bemutató során a költemény első sorait boncolgatták a résztvevők: „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel” Szó esett többek között a jó kedv és bőség kifejezésekről, melyek Szabó G. Zoltán magyarázata szerint nem a magyar népre, hanem az őket megáldó Istenre vonatkoztathatók, akihez azért szól a fohász, hogy szívből és gazdagon adjon áldást a népre. A beszélgetés kitért a költemény fohász jellegére és zeneiségére is. Mivel a kiadvány az OSZK Könyvkiadó és az Argumentum Kiadó együttes gondozásában jelent meg, a két intézmény közös munkájáról is beszámoltak a résztvevők: az együttműködést az Argumentum kiadó egykori igazgatójával, Láng Józseffel kezdte meg az OSZK, halálát követően pedig fia, Láng András viszi tovább az apai örökséget. A kiadványról bővebben [2]
[3]A 24 karát című kötet kortárs költők Arany János-reflexióit gyűjti egybe. A könyv kapcsán Visy Beatrix irodalomtörténésszel, a kötet szerkesztőjével, Jász Attila költővel és Bokor Krisztián slammerrel beszélgetett a moderátor Lukács Bea. A kötet létrejöttének ismertetését követően Jász Attila osztotta meg az érdeklődőkkel Aranyhoz fűződő viszonyát. Elsősorban Arany balladáit emelte ki, melyek gyermekkora olvasmányélményeinek voltak meghatározó elemei. A nyelvi megformáltság, a szóhasználat gazdagsága és az Arany által alkotott kifejezések sokszínűsége ragadta meg ebben a műfajban. Később az Őszikék versciklus került hozzá közelebb, mely kapcsán Arany visszafogottságát, hallgatását és csendjét hangsúlyozta. A bemutató meglepetésvendége Bokor Krisztián slammer volt, aki a slam irodalmilag vitatott műfajáról és annak sajátosságairól beszélt: a költészettel való rokonságáról, a szavakkal való munkáról és a nyelv adta kreativitás lehetőségéről. A beszámoló végén slammet is hallhatott a közönség. Bokor Krisztián Arany János több versének motívumát mixelte előadásában. A kötetről bővebben [4]
Jász Attila: Fénymutatás
Arany János szellemében
A hallgatás különböző módszereit
tanulom. Inkább nem írok. Olvasok
némán, csendesen, magamban. Ma-
gamnak, másként nem is érdemes,
csak ahogy csillag megy az égen a
betlehemi jászol felé. Fölé. Fénye-
sen. Élesen látszik a cél. A vers nem
eszköz. Olyan, mint sajtot készíteni,
trappistát. S közben hallgatni. Arany.
[5]Egynapos minitárlatot nyitottunk a Magyar Nyelv és Könyv Ünnepére. A reformáció emlékévének apropóján rendezett kiállításon olyan ritkán látott könyvek kerültek elő raktárunkból, mint a Vizsolyi Biblia egyik fennmaradt példánya, Sylvester János magyar nyelvű Újszövetségének hasonmás kiadása és Tótfalusi Kis Miklós Aranyos Bibliája. A tárlaton Heltai János, az MTA doktora, az OSZK tudományos kutatója tartott tárlatvezetést, melynek során a Vizsolyi Biblia elő- és utóéletét ismerhették meg a látogatók. Kevés olyan könyvsiker volt a 16. században, mint a Biblia. Számos ismérve mellett többek között az is ezt mutatja, hogy a kinyomtatott 800 példányból húsz marad Károli Gáspár birtokában halálakor. A történeti áttekintés mellett szó esett olyan érdekességekről is, hogy a bibliai szövegeknek köszönhetően miként változott meg az ember gondolkodásmódja az időbeli távlatokról és a nemzeti sors értelmezéséről.
Az esemény képes beszámolója [6]