[1]Az évforduló alkalmából november 16-án az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének [2] és az OSZK Térképtárának közös konferenciája körbejárta a XIX. századi földgömb létrejöttének és újraalkotásának kérdéseit.
A hadmérnök Perczel László (1827–1897) 10 év alatt a becslések szerint kb. 12.000 munkaórát fordított a 132 cm átmérőjű kéziratos glóbusz elkészítésére, amely 1862-re készült el. Ennek az eseménynek ünnepeljük idén a 150. évfordulóját.
A becslések szerint eredetileg 15.000–18.000 földrajzi nevet tartalmazó óriásglóbusz 1881-ben a velencei III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson aranyérmet nyert.
A felületi sérülések és a felhasznált festékek elhalványodása miatt a feliratok és egyéb vonalak jelentős része részben vagy teljesen láthatatlanná vált. A különleges földgömb állapotromlása indokolta, hogy ne csak egy példányban legyen elérhető. Egy 2007-es OTKA pályázat kapcsán merült fel először az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában [3] őrzött glóbusz virtuális és fizikai hasonmásának elkészítése.
A munkálatok két részből állnak:
- A jelenlegi állapotot rögzítő digitális hasonmás létrehozása a Virtuális Glóbuszok Múzeumában [4].
- Egykorú hasonmás készítése a földgömb újraalkotása révén.
Az eredeti földgömb létrejöttének 150. évfordulójára szervezett nyilvános konferencián az érdeklődők megismerhetik a glóbusz létrejöttének történetét, illetve az újraalkotás munkafolyamata közben felmerült kérdéseket és megoldandó feladatokat.
Program [5]
Az elhangzott előadások az ELTE honlapján [6].