Térképek

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának gyűjteménye alapvetően hungarica-gyűjtemény. A nemzeti könyvtár részeként feladatunk, hogy a lehető legnagyobb teljességgel gyűjtsük a magyar vonatkozású nyomtatott és kéziratos kartográfiai dokumentumokat, valamint a digitálisan elkészített. (térképeket, atlaszokat, ég- és földgömböket, stb.). A ma már több mint 300 000 egységet számláló állomány részeként azonban tárunk a hungarica térképanyag mellett, jelentős mennyiségű és nagy értékű gyűjteményt őriz az egész európai kartográfiatörténet alkotásaiból is. Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben a magyar nemzetnek ajándékozta híres gyűjteményeit, közöttük a közel 6000 darabos térkép- és atlaszgyűjteményét is. E gyűjteményt – mint a grafikai dokumentumok gyűjteményét – az alapítás korától kezdve külön kezelték.

A 19. század folyamán a kötelespéldányok mellett jelentős mértékben adományokból és vásárlások révén gyarapodott az állomány. Csak a legjelentősebbeket említve: Gróf Illésházy István adománya (208 db., 1835); a neves könyv- és térképgyűjtő Jankovich Miklós több száz darabból álló térképanyagának megvásárlása (1836); az ismert nyelvészprofesszor, Horvát István kb. 300 művet számláló gyűjteményének megvétele; az olasz származású, de Pozsonyban élt kiváló vízmérnök, Enea Lanfranconi nagy értékű ajándéka (kb. 2200 mű, 1895). A 20. század elején a könyvtár akkori vezetői felismerték a nagy méretarányú topográfiai térképek értékét a különböző történeti kutatásokban és lépéseket tettek az ilyen jellegű magyar térképanyag beszerzésére. E lépések eredményeként az 1920-as évek közepétől nagy mennyiségben kerültek a könyvtár térképállományába a nagy méretarányú (kéziratos, ill. nyomtatott) – kataszteri, úrbérrendezési, földhasznosítási, katonai topográfiai – térképek, de számos különböző tematikájú kisebb léptékű terület (megye, város, falu, stb.) térképe is. Az 1940-es évek első felében jelentős számú, a használatból már kikopott iskolai térkép és atlasz került a gyűjteménybe egyházi és világi iskolákból. Főúri és egyházi gyűjtemények államosítása nyomán is sok kartográfiai dokumentum került a Térképtár állományába.

1945 óta alapvetően a kötelespéldányok képezik az éves gyarapodás meghatározó részét, de természetesen fontos szerepe van a hiányzó hungarica térképek vásárlás útján törtépnető beszerzésének is.
A Térképtár szervezetileg 1939 óta önálló osztály.

A gyűjtemény felépítése

  • 1850 előtt nyomtatott térképek, jelzetük TR
  • 1850 után nyomtatott, Magyarországot és részeit ábrázoló térképek, jelzetük TM
  • 1850 után nyomtatott, nem Magyarországot ábrázoló térképek, jelzetük T
  • falitérképek jelzetük TF
  • kataszteri térképek
    • birtokvázlatok jelzetük Bv
    • kéziratos kataszteri térképek jelzetük K
    • nyomtatott kataszteri térképek, jelzetük NyK
  • önálló kéziratos térképek, jelzetük K
  • topográfiai térképművek
    • III. katoni felmérés (1:75 000)
    • 1920-1945 közötti topográfia térképek (1:25 000, 1:50 000, 1:75 000, 1:200 000)
    • 1945 utáni ún. Gauss-Krüger rendszerű topográfiai térképek (1:25 000, 1:50 000, 1:100 000, 1:200 000)
    • EOTR-rendszerű topográfiai térképek (1:10 000, 1:100 000)
  • atlaszok, jelzetük TA
  • föld- és éggömbök, jelzetük TG
  • dombortérképek, jelzetük TD
  • digitálisan elkészített művek, illetve nem a gyűjteményünkben előforduló nyomtatott, vagy kéziratos kartográfiai dokumentumok digitális másolatai, jelzetük TCD

Tájékoztatásképp megemlítjük, hogy a könyvtár Régi és Ritka Nyomtatványok Tárában található Apponyi-gyűjtemény számos értékes térképet tartalmaz, így például Magyarország legkorábbi ismert nyomtatott térképét, az Ingolstadtban 1528-ban kiadott Lázár-térképet és későbbi változatainak egy részét is. Az ún. Régi Magyar Könyvtár tartalmazza Johannes Honterus „Chorographia Transylvaniae. Sybembürgen” című fametszetes térképét, amely minden bizonnyal az első Magyarországon nyomtatott térkép. Emellett számos, nagy értékű, a kartográfiatörténet fontos művének példányait is őrzi a Régi Nyomtatványok Tára. Sebastian Münster Cosmographia és Geographia című műveinek kiadásai, Peter Apian kozmográfiai művei vagy akár Georg Braun és Frans Hogenberg híres városkönye, a Civitatis orbis terrarum említhetők példaként.