Fiatal kutatók az MI és a digitális bölcsészet határán – háromnapos nemzetközi konferenciát rendezett az OSZK és az ELTE

 

2025. november 19. és 21. között rendezték meg a DH_Budapest_2025 – Young Researchers konferenciát az ELTE Bölcsészettudományi Kar Digitális Bölcsészet Tanszéke és az Országos Széchényi Könyvtár közös szervezésében.  

A háromnapos, angol nyelvű esemény célja az volt, hogy szakmai fórumot teremtsen azoknak a fiatal kutatóknak, akik a digitális bölcsészet és a mesterséges intelligencia összefonódó területeit vizsgálják. A rendezvény kettős helyszíne – az ELTE BTK kampusza és az OSZK – azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási kutatási gyakorlat és a nemzeti kulturális örökséget gondozó közgyűjteményi munka egyaránt meghatározó e dinamikusan fejlődő szakterület alakításában. 

 

A november 19-i nyitónapon a gyakorlati tudásmegosztás került előtérbe. Az interaktív workshop a mesterséges intelligencia kutatási célú alkalmazásának módszertani kérdéseit járta körül. A program a nyelvi modellek kritikus értelmezésére, a forrásalapú elemzések támogatására és a generatív modellek felelősségteljes használatára irányította rá a figyelmet. 

A konferencia november 20-i napja az oktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatrendszerét vizsgálta. Badinszky Áron, az ELTE rektori biztosa plenáris előadásában a digitális jogalkotás és az MI-szabályozás előtt álló kihívásokat mutatta be, az etikai felelősség és a technológiai fejlődés közötti egyensúly fontosságát emelve ki. A nap szekcióiban Trixler Bettina, Nor Amalina Rusli és Meyly Kheng az autizmuspedagógia és a tanárképzés területéről hoztak eltérő nézőpontokat, míg Tóth Boglárka Fanni és Ujlaki János technológiai és pedagógiai innovációk kérdéseit vizsgálták.

A délután gyakorlatorientált előadásai – Aurica Singeorzan történeti adatbázis-elemzése, Majorszki Anita MI által generált zenékre épülő pedagógiai kutatása és Mezőfi Rebeka a ChatGPT nyelvtanulási hatékonyságát vizsgáló bemutatója – a mesterséges intelligencia sokrétű oktatási alkalmazhatóságát szemléltették. A nap végén Baráth Szilvia témamodell-alapú tantervelemzése és Süle Tamás az informatika terminológiájának pedagógiai jelentőségét hangsúlyozó előadása zárta a programot. 

 

A november 21-i konferencianapnak az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont, ahol a kulturális örökség, az irodalom és a mesterséges intelligencia kapcsolódási pontjai kerültek fókuszba. Gerencsér Judit, az OSZK általános főigazgató-helyettese plenáris előadásában a könyvtári szakma új feladatait vázolta fel a mesterséges intelligencia korszakában, kiemelve a digitális műveltség és a szakmai felelősség interdiszciplináris szerepét. A kulturális örökség és az MI kutatási metszeteiről Nagy Mihály és Sfet Ingrid tartott előadást az eszközválasztás módszertani dilemmáitól a multimodális valláspedagógiai stratégiákig terjedő témákkal. Az irodalmi és színházi megközelítéseket Hadeel Endewy és Szemigán Dorottya képviselte, akik az MI által támogatott interaktív színházról, az algoritmikus olvasás korlátairól és a generatív költészeti modellként vizsgált Disztichon Alfa lehetőségeiről beszéltek. A kulturális örökség digitális megőrzésének módszertani kérdéseit Dario Baldini elemezte. A napot Taulant Salihi algoritmikus képelemzést érintő kutatása, Heejung Ryoh intézményi rezilienciamodellje és Hajas Ábel a lézerszkennelés és -rekonstrukció magyar várkutatásban való alkalmazásáról szóló előadása zárta. 

 

 

 

Kapcsolódó tartalom:
Programfüzet