Chronica. Ez világnak jeles dolgairól

Chronica. Ez világnak jeles dolgairól

Chronica. Ez világnak jeles dolgairól
Írta: Székely István
Hasonmás kiadás
A kísérő tanulmányt írta: Boér Hunor és Farkas Gábor Farkas
OSZK-Székely Nemzeti Múzeum-Kossuth Kiadó, Budapest, 2019., 237 oldal
ISBN 978-963-099-894-9

4 990,- Ft
Kapható

Székely István Chronica ez világnak jeles dolgairól című munkája, az első magyar nyelven írott egyetemes történet Krakkóban jelent meg 1559-ben. A humanista tudós és reformátor – egy ideig Károli Gáspár lelkésztársa Göncön – a teremtéstől kezdve a maga koráig, 1558-ig sorolja a világ és benne a magyarság történetének eseményeit.

Műfaját tekintve Székely műve kronológia, azaz fontos és jelentéktelen események egyszerű felsorolása időrendi egymásutánban. Világtörténetének rendszere és kerete az a bibliai eredetű koncepció, amelynek műfaji kezdeményezője Batizi András históriái, Az drága és istenfélő vitéz Gedeonról szép história (1540) és a Jónás prófétának históriája (1541) voltak. A török Székely is az Isten büntető eszköze, amelynek minden keresztény országot a bálványozás bűne (katolicizmus) miatt meg kell rontania. Az utolsó ítélet pedig majd akkor jön el, ha egykor a török hatalma megtöretik. Ebben a keretben helyezte el Székely az évszámok szerint adagolt történeti eseményeket, többnyire csak röviden utalva a tényekre. Munkájának egyik legfőbb célja, hogy a történelmi eseményeken keresztül egyrészt a reformáció jogosultságát igazolja, másrészt, hogy bebizonyítsa a római egyház teljes eltávolodását az eredeti keresztény tanítástól – nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy vastagon ki ne fakadjon a pápák és a római egyház ellen.

A Hunyadi Mátyás nemzeti királyságát eszményítő, a Szapolyai-ház mellett állást foglaló Székely fő műve a maga korában kifejezte és erősítette a protestáns nemzeti öntudatot. A Székely-krónikát hosszú ideig az egyik legfontosabb történetírói kézikönyvként forgatták. A magyar művelődéstörténet becses kincsét annak a kiadványnak hasonmás kiadásában adjuk közre, amely az 1945-ben Sepsiszentgyörgyről elmenekített múzeumi gyűjteménynek egyik megkerült tagja. A Székely Nemzeti Múzeum műkincsének sorsát Boér Hunor és Farkas Gábor bevezetője ismerteti az olvasóval.