Az OSZK-ban újult meg a magyar nyelvemléket is tartalmazó, Częstochowában őrzött latin nyelvű kódex

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2022/07/12

 

Az OSZK-ban újult meg a magyar nyelvemléket is tartalmazó, Częstochowában, a pálos rendi generális székhelyén őrzött latin nyelvű kódex, amelyet 2022. július 12-én Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter jelenlétében ünnepélyes keretek között adott vissza az OSZK a Magyar Pálos Rend tartományfőnökének, P. Puskás Róbert Antal atyának.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köszöntőjében Rózsa Dávid főigazgató kiemelte, hogy miniszter úr a kulturális intézmények közül az elsők között látogatta meg az OSZK-t, amely nagy megtiszteltetés számunkra, s egyben elismerés az egész könyvtáros szakma számára. A nemzeti könyvtár a magyar nemzet egészéhez szól – folytatta –, hagyományos és digitális szolgáltatásaival, nyílt napjaival. A kódexekhez hasonló klasszikus dokumentumok őrzése mellett a könyvtár olyan innovációkkal is jelentkezik, mint a közelmúltban bemutatott magyar nyelvű kézírás-felismerő szoftver. 

Csák János miniszter úr nagy elismerését fejezte ki az OSZK minden könyvtárosa, restaurátorai, kutatói, munkatársai számára. Beszédében elmondta, hogy a kultúra és az innováció így, együtt nem mai találmány, hiszen már a katolikus egyház két ezredéves tevékenységében is megjelenik, mert az egyház a nyugati civilizáció alapja és fontos innovációs intézménye. A maihoz hasonló projektek hozzájárulnak a múltunk, a gyökereink megbecsüléséhez. Ezért is fontos, nemzetstratégiai jelentőségű, hogy restaurálták az OSZK-ban a kódexet a ma is élő, egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend számára, mert az élő hagyomány a fennmaradásunk, a túlélésünk egyik eszköze.

Puskás Antal pálos tartományfőnök atya kiemelte a 2014-ben rendezett pécsi pálos kiállítás kapcsán elindult együttműködést az OSZK-val, s megköszönve a szakemberek munkáját, méltatta az ehhez szükséges hatalmas szaktudást, precizitást és odafigyelést. Isten is ehhez hasonlóan dolgozik rajtunk – mondta –, mint ahogy a szakemberek javították, ápolták a kódexet, mert Isten nem dobja ki, ami meggyengül, hanem azt szentlelkével átjárja és meggyógyítja. 

 

 

 

 

 

 

 

A kódex  – Cantionale ecclesiasticum [hymnarium, tonarium, processionale, exsequiae]. Jasna Góra kolostora, Częstochowa, Könyvtár, I-215,583 R – műfaja: kantuále, azaz liturgikus énekeskönyv, a magyar pálosokra jellemző kottaírással. Különféle énekeket tartalmaz (Szűz Mária-antifónák, körmeneti énekek, himnuszok), valamint temetési szertartást is. Mindennapi használatra szánt könyv, rendszeresen énekeltek belőle és tanultak dallamokat.

A Częstochowai kantuále valamelyik észak-magyarországi pálos kolostorban készült a 16. század elején, és a század folyamán egy magyar nyelvű imádságot is beleírtak, ez az ún. Częstochowai emlék a kézirat 386 lapjának tetején. A kódexet feltehetően egy magyar pálos vihette magával lengyel földre és a kódex ismeretlen okból kifolyólag Częstochowában maradt. Erre bizonyíték, hogy 1601-ben beleírták a 141. oldalra, hogy a kötet a lengyel kolostor tulajdona. Korábbi magyar tulajdonosbejegyzést a kódex sajnos nem tartalmaz. 

 

 

 

 

 

 

 

A kódex restaurálására és digitalizálására az OSZK és a Magyar Pálos Rend közötti 2014-ben megkötött együttműködési keretmegállapodás mentén, a korábbi évek gyümölcsöző együttműködése után került sor. A július 12-én megtartott átadási ünnepségen Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója és P. Puskás Róbert Antal pálos tartományfőnök aláírta a megújított együttműködési keretmegállapodást is. 

A kódex kiállított műtárgyként korábban már szerepelt a nemzeti könyvtár és a pálos rend Pálosaink, a fehér barátok című pécsi közös kiállításán 2014–2015 fordulóján, illetve a nyelvemléket tartalmazó oldal fotója megtalálható a kiállítás nyomán készült, a rend és az Országos Széchényi Könyvtár által közösen kiadott, azonos című  katalóguskiadványban is. (A kiállítás virtuális 3D változata

 

 

 

 

 

 

 

A restaurálás folyamata 

Az OSZK-ban végzett színvonalas restaurátori munka és az országban egyedülálló kötéstörténeti kutatási tevékenység biztosította, hogy a viszontagságos állapotban lévő kötet visszakapja eredeti megjelenését, és a konzerváló eljárásoknak köszönhetően még hosszú ideig csodálhassák, kutathassák. 

A közel egy évig tartó munka idején sor került a vaknyomással díszített kötésbőr konzerválására és hiányainak pótlására, az erősen szúrágott fatáblák megmentésére, az évek alatt elveszett csatok rekonstruálására. De a legnagyobb feladat a kézzel írt lapokon a tintamarás által meggyengített és sok esetben sérült lapok megerősítése volt. Ezt megelőzte a sokrétű anyagvizsgálat, amelynek eredménye határozta meg a kódex lapjai számára a megfelelő konzerválási eljárás kiválasztását. 

A restaurálás a könyv szétszedésével és száraz tisztításával kezdődött. Ezt követte a lapok javítása, japán papír és kézi öntéssel készült papír használatával, majd az elkészült ívek felfűzése az eredeti technika szerint dupla bőrbordákra len cérnával, és az oromszegő-díszítő hímzése. A könyv gerincének vékony bőrrel való megkasírozásával vált a könyvtest teljessé. 

A legnehezebb feladat a fatáblák restaurálása volt, mert ezek a rengeteg szúrágás következtében hiányosak, nagyon meggyengültek és sérülékenyek voltak. A táblákat tisztítás után meg kellett erősíteni egy speciális vegyszerrel, majd kétkomponensű műgyantával kellett kiegészíteni. Az így megerősített eredeti fatáblákat új faszegekkel erősítették fel a könyvtestre. A hiányos kötésbőr kiegészítésére új, növényi cserzésű kecskebőrt használtunk, amelyet fémkomplexszínezékkel festettünk az eredetihez hasonlóra. Az új bőr felhelyezése után az eredeti bőrt is visszaragasztottuk a kötetre. A rekonstruált csatok a kötésbőrön található nyomok és az OSZK-ban folyó kötéstörténeti kutatások során gyűjtött analógiák és adatok alapján, Tóth Zsuzsanna tervei szerint, sárgarézből készültek. Végül a kódex és a restaurálás során megmentett kötéstöredék savmentes védődobozba került. 

A restaurálási munkát az OSZK kutatói is figyelemmel kísérték, hiszen nemcsak az írott szöveg, hanem a készítéstechnikai megoldások is fontos információt jelentenek a számukra. A folyamat részeként a kódexet digitalizálták. 

A helyreállításban részt vevő kollégák:

  • A restaurálást végezte: Benke Éva, Tóth Zsuzsanna, Koppán Orsolya, Hotz Evelin és Dr. Papp Judit tárgyrestaurátor-művészek 
  • A csatokat készítette: Peller Tamás tárgyrestaurátor-művész (PIM) 
  • A fotókat készítette: Tóth Zsuzsanna, Fodor Eszter, Koppán Orsolya
  • A tárolóeszközöket készítette: Franges Krisztina 
  • A munkafolyamat vezetője: Horváth Diána 
  • A restaurálás szakmai vezetője: Érdi Marianne  
  • A kódex fotózása: Habram Éva, Gyurkovics Anna 
  • A folyamat vezetője: Kukár Barnabás Manó  
  • A projekt szakmai ellenjegyzője: Mészáros Tamás  

 

 

 

 

 

 

A kódex restaurálása a magyar–lengyel közös kulturális kincs megmentésén túl megjeleníti a két nemzet barátságát és tovább erősíti a gazdag kulturális kapcsolatokat is – mindezt a középkori eredetű, magyarországi alapítású, de a történelem viharai következményeként ma már lengyelországi központú szerzetesrend keretein belül. 

Külön hangsúlyt kap az a tény is, hogy az OSZK egyébként is jelentős számú pálos kódexet és újkori pálos kéziratot őriz meg méltón az utókornak, tehát a Częstochowai kantuále a restaurálás idején mintegy otthon érezhette magát az OSZK-ban.