Régi Nyomtatványok Tára

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Thuróczy János: Chronica Hungarorum A tár a nemzeti könyvtár legrégebbi nyomtatott dokumentumait őrzi. Gyűjteményrészei a 19. század második felétől kezdődően fokozatosan alakultak ki, először az Ősnyomtatvány-gyűjtemény, amely az 1500. december 31-e előtt nyomtatott könyveket tartalmazza. 1865-ben a Nemzeti Múzeumban – könyvtárunk akkori otthonában – az újonnan kialakított, impozáns Széchényi-teremben helyezték el különálló gyűjteményként az ősnyomtatványokat, majd a 20. század elején választották külön az ún. Régi Magyar Könyvtárba tartozó dokumentumokat, vagyis az 1711 előtti magyar nyelvű, illetve Magyarországon nyomtatott, valamint magyar szerzőktől külföldön idegen nyelven megjelent kiadványokat. A harmadik gyűjteményt gróf Apponyi Sándor (1844–1925) ajándékozta könyvtárunknak. Hungarica-gyűjteménye külföldi szerzőktől származó, 1800 előtt megjelent, magyar vonatkozású nyomtatott műveket tartalmaz. A negyedik gyűjteményrész, az Antikva-gyűjtemény a 16. századi külföldi nyomtatványokat öleli fel, önálló gyűjteményként csak néhány évtizede létezik, könyvtárunk általános gyűjteményből válogatták ki. E négy nagyobb egységen kívül néhány kisebb gyűjteményrész is gazdagítja a tár anyagát.

Az ősnyomtatvány-gyűjtemény
Az ősnyomtatvány-gyűjtemény a könyvnyomtatás első fél évszázadának nyomtatott könyveiből több mint 1800 példányt őriz, ami az egész magyarországi állománynak (kb. 7100 példány) közel egynegyedét jelenti. Kimagasló értékei közé tartozik az a töredék, amely az első európai nyomtatott könyvből, Gutenberg 42 soros Bibliájából származik, valamint tanítványának, Peter Schöffernek 1472-ben megjelent, fekete-vörös nyomású Gratianus Decretuma, továbbá a híres velencei kiadó és nyomdász, Aldus Manutius görög nyelvű Aristoteles-kiadása. Ebben a gyűjteményben őrizzük az első Magyarországon nyomtatott könyvet, a Chronica Hungarorumot is, amelyet Hess András nyomtatott 1473-ban Budán. A ritkaságok közé tartozik az 1494-ben Zenggben (Senj) kiadott Missale Glagoliticum, amelynek ez a legteljesebb példánya. Lehetséges, hogy Mátyás király és Beatrix királyné számára készült a pergamenre nyomott, gazdagon aranyozott és kézzel festett miniatúrákkal díszített Thuróczy-krónika, amely 1488-ban jelent meg Augsburgban. Az 1493-ban Nürnbergben nyomtatott Schedel-krónikában megcsodálhatjuk a Mátyás korabeli budai várat bemutató fametszetet. A hírhedt havasalföldi vajda, Dracula történetét leíró első nyomtatott mű egyetlen ismert példányát is ez a gyűjteményünk őrzi.

Antikva-gyűjtemény
A 16. század anyagát felölelő antikva-gyűjtemény klasszikus írók, humanisták és a reformáció korának tudományos és szépirodalmi műveit tartalmazza, illetve gazdag történelmi forrásanyagot nyújt a török elleni háborúk vonatkozásában is, mintegy 13 000 példányban. Különösen szép kötetei közé tartozik Albrecht Dürer metszetekkel illusztrált műve: Underweysung der Messung mit dem Zirckel (Nürnberg, 1525.), valamint a szemet gyönyörködtető botanikai munkák. A különösen ritka példányok közül megemlíthetjük a 16. századi francia asztrológus, Nostradamus jövendöléseinek első kiadását.

Régi Magyar Könyvtár
A Régi Magyar Könyvtár több mint 8500 példányával Magyarország leggazdagabb régi magyar könyvgyűjteménye. Ebben találhatók legkorábbi nyomtatott, magyar nyelvű szövegeink, pl. Komjáthy Benedek Szent Pál leveleinek fordítása, valamint a Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv, az Új Testamentum Sylvester János fordításában, amelyet a Sárvár-Újszigeten létesített nyomda adott ki 1541-ben. Itt őrizzük a reformáció és a magyar barokk nyomtatott emlékeit, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Tinódi Sebestyén, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós kiadásait, tudományos és a szélesebb olvasóközönségnek szánt kiadványokat egyaránt, időben egészen a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békéig, 1711-ig. Itt található a teljes magyar Biblia első kiadása is, melyet Károlyi Gáspár és társai fordítottak, s Vizsolyban jelent meg 1590-ben. A Régi Magyar Könyvtár eddigi legjelentősebb gyarapodása a nagylelkű bibliofil házaspárnak, Todoreszku Gyulának (1866–1919) és feleségének, Horváth Arankának köszönhető, akik 1919-ben gyűjteményüket könyvtárunknak adományozták.

Az Apponyi-gyűjtemény

Tabula Hungarie ad quator lateraHungarica-gyűjteményünket gróf Apponyi Sándornak (1844–1925) köszönhetjük, aki könyvtárát 1924-ben megfogalmazott végrendeletében nemzeti könyvtárunknak adományozta.

Kora ifjúságától lelkesen gyűjtötte a magyar vonatkozású, idegen nyelvű könyveket a könyvnyomtatás kezdetétől egészen a 18. század végéig. Mivel magas állású diplomata családból származott, évtizedeket töltött Európa legjelentősebb városaiban, főképp Londonban és Párizsban. Hosszú élete során tudós szorgalommal gyűjtött, több mint 3000 kötetes hungarica-könyvtára külföldi szerzőktől származó, 1800 előtt megjelent, magyar vonatkozású műveket tartalmaz, köztük számos ritkaságot, a könyveken kívül röplapjellegű kiadványokat is. Ezek között van az a mohácsi csatáról szóló korabeli, francia nyelvű tudósítás is, melynek a gyűjteményben levő példányát egykor Ferdinando Colombo, azaz Kolumbus Kristóf fia vásárolta Lyonban. Különösen gazdag a 16–17. századi török háborúkról, a Thököly-felkelésről és a Rákóczi-szabadságharcról szóló anyag. A Hungarica-gyűjteményhez kapcsolódik Apponyi Sándor híres metszet-gyűjteménye, amely a magyar történelem egyes eseményeinek ábrázolásával a történetkutatás fontos forrása. Ez a gyűjtemény őrzi hazánk legrégibb nyomtatott térképét, a magyar Lázár 1528-ban, Ingolstadtban megjelent fametszetű művét, amely korának egyik legjelentősebb kartográfiai alkotása és gazdag helynévanyaga révén különösen jelentős történeti forrás.

Kisebb gyűjtemények
Kisebb, de ugyancsak jelentős gyűjtemény a Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményéből egykor leválasztott Röplap-gyűjtemény, amely a kezdetektől 1718-ig tartalmaz korabeli nyomtatott tudósításokat hazánk történelmi eseményeiről. Todoreszku Gyula nagylelkű ajándéka az ugyancsak jelentős Régi Cyrillica-gyűjteményünk is, mely főleg régi román cyrillicákat, többségében liturgikus könyveket tartalmaz a 17–18. századból. A magyar könyvgyűjtők és könyvtárak 1900 előtt készült Ex libriseiből is kisebb gyűjtemény található a Régi nyomtatványok tárában. A magyarországi könyvkötészet korszakairól tájékoztat a Kötéstörténeti-gyűjtemény, amely fokozatosan egyetemessé bővül, az elkövetkező évek folyamán kiegészül a tár többi gyűjteményében levő, történetileg értékes kötetek regisztrálásával is.