KÉP – REGÉNY – TÖRTÉNET – kiállítás

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2018/05/14 - 2018/07/26

 

A Magyar Képregény Szövetség és az OSZK 2018. május 14-én megnyíló közös kiállításban mutatja be a magyar képregény történetének néhány meghatározó fejezetét. A tárlat nemcsak a képregényre, mint önálló művészeti formára és az önkifejezés egyik lehetséges módjára hívja fel a figyelmet, hanem a képregényes adaptációkra és az ezek alapjául szolgáló magyar irodalmi művekre is.

A képregény olyan önálló médium, amely sajátos formanyelve révén még azt a jogot is kivívta magának, hogy a kilencedik művészetként emlegessék. Bár többféle elmélet létezik arról, hogy mikortól beszélhetünk képregényről, és arról is, hogy mit nevezhetünk egyáltalán képregénynek, az irodalommal és a nyomtatott sajtóval való kapcsolata tagadhatatlan. Különösen így van ez a medium magyar vonatkozásait illetően: a legkorábbi magyar képregények szerzői között találjuk Jókai Mórt is. Ennek apropóján az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Képregény Szövetség együttműködésében megvalósuló kiállítás célja, hogy prezentálja, milyen sokszínű a képregény, bemutassa a mestereket, betekintést nyújtson, mennyi munkával is készül egy képregény, egyben rálátást adjon, hogy hol és hogyan használják fel ezt a médiumot/kifejezési formát. Ezen túl a kiállítás ízelítőt ad a Füles újság indulásával kezdődő, klasszikus irodalmi adaptációra épülő, magyar  „szocialista” képregény jellegzetes alkotásaiból is, valamint ráirányítja a figyelmet a különböző adaptációk alapjául szolgáló, eredeti magyar irodalmi művekre is.

A tárlaton a kortárs alkotók munkái mellett olyan legendás rajzolók eredeti alkotásai is láthatók, mint Korcsmáros Pál vagy Zórád Ernő. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak különleges, illusztrált kiadásai is megtekinthetők.

A kiállítás több érdekességre is felhívja a figyelmet: mi köze például Pulitzer Józsefnek a legnagyobb showman, P. T Barnumhoz, ki javította ki Jókai kiadott művét az író kérésére, mit keres egy Karinthyról készült fénykép a képregény-kiállításon, melyik az a híres magyar író, aki Krúdy müncheni kiadású Ál-Petőfijét ajánlotta az olvasóknak 1978-ban.

Különálló kiállításként látható Fritz Zoltán Fritz’s Strips a Filmvilág folyóiratban megjelent, párkockás alkotásainak kompendiuma.

A kiállítás kurátorai:

  • Patonai Anikó Ágnes (OSZK)
  • Szép Eszter (Magyar Képregény Szövetség)
  • Szűts-Novák Rita (OSZK)

Az OSZK kurátorai a kiállításról – videó

Szép Eszter (MKSZ, kurátor) blogbejegyzései

A kiállításról bővebben

A kilencedik művészetként is számon tartott képregényért sokan rajonganak és féltve őrzik gyűjteményüket, mások nem értik és tartanak tőle. Vannak, akik számára a képregény a szuperhősöket jelenti, mások számára kedves gyerekkori emlékeket idéz fel. Vannak, akik nem is olvastak még képregényt, és sokan vannak azok az alkotók, akik ebben a médiumban tudják leginkább kifejezni magukat.

A képregény kalandos magyarországi történetéből kiállításunkban két meghatározó fejezetet mutatunk be: egyrészt magyar képregény talán legismertebb, irodalmi adaptációkon alapuló, 1957-től a rendszerváltásig tartó korszakát, másrészt a kortárs képregény sokszínű világát. Az adaptációkat bemutató teremben felhívjuk a figyelmet az adaptációk alapjául szolgáló irodalmi művekre is, a kortárs képregényekre fókuszáló teremben pedig eredeti oldalak, vázlatok és elkészült oldalak egymás mellé helyezésével a képregényrajzolást mint sokirányú kreatív folyamatot mutatjuk be. Sőt, a látogatóknak lehetőségük van kipróbálni a képregényalkotás analóg és digitális változatait is!

 

A tárlat két terme — az adaptációs és a kortárs — hűen tükrözi azt a szemléletbeli változást, amely a képregény megítélésében az elmúlt évtizedekben lezajlott. Az államszocializmus idején mesterségesen magasan tartott példányszámban jelentek meg olyan képregények, amelyek magát a médiumot az irodalomnak alárendeltként kezelték. Ezek az adaptációk elsősorban a fiatal, nevelhető olvasókat szólították meg. Az elképzelés mögött azonban téves sztereotípia húzódik: képregényt olvasni nem gyerekjáték. A képregény egész oldalas kompozíciókra épülő szerkezete más olvasási stratégiákat kíván, mint az irodalom. Ezek az olykor igen összetett értelmezési eljárások teszik egyedivé a képregényben elmesélt történeteket. Bár ma Magyarországon egy szűk réteg olvas rendszeresen képregényt, a képregény mint kommunikációs forma igen változatos közegekben jelenik meg, amelyekkel egy átlagos kultúrafogyasztó is találkozik: reklámokban, interneten, mémekben, irodalmi folyóiratokban, korlátozott számban a könyvesboltokban vagy a Sziget Fesztiválon. A képregényes szubkultúra tagjai számára a börzéken és képregény-fesztiválokon azonban sokkal több képregényként elmesélt történet férhető hozzá.

 

A kiállítás bevezető terének falain a Budapesti Nemzetközi Képregény-fesztivál plakátjai láthatók. Az eseményt nemzetközi és magyar vendégek meghívásával évente rendezi meg a Magyar Képregény Szövetség. Itt adják át az előző év legjobb magyar képregényeinek járó Alfabéta-díjakat, valamint az egyik nyertes készítheti a következő év fesztiváljának plakátját.

A plakátok előtti tárlókban az elmúlt évek képregényterméséből válogattunk, hogy megmutassuk: ez a médium nagyon sokféle történet árnyalt elmesélésére és megmutatására alkalmas.

Az adaptációs és kortárs terek mellett a kiállítás harmadik egysége a könyvtár katalógusterében látható kamaratárlat, amely Filmstrip címmel Fritz Zoltán alkotásainak egy jelentős szegmensét mutatja be. A Filmvilág folyóiratban 2010 és 2014 között megjelent képregénycsíkok görbe tükröt mutatnak a jelölt időszak filmtermésének és viccesen kommentálják azt.

 

Kiállító kortárs alkotók:
Ambrus Izsák, Baranyai (b) András, Csepella Olivér, Cserkuti Dávid, Csordás Dániel, Dudás Győző, Erhardt Domonkos, Felvidéki Miklós, Fritz Zoltán, Garisa Zsolt, Gróf Balázs, Halter András, Haragos Péter, Haránt Artúr, Haui József, Hegedűs Márton, Koska Zoltán, Lakatos István, Lanczinger Mátyás, Madarász Gergely, Marjai Petra Lilla, Molnár Gábor, Oravecz Gergely, Pilcz Roland, Sárdi Katalin, Sárosi Mátyás, Somogyi György, Stark Attila, Szabó Kriszta, Tebeli Szabolcs, Tondora Judit, Vass Róbert, Vidák Zsolt, Vincze Nóra

 

Nyitva: 2018. május 14–2018. július 26., keddtől szombatig 10 és 18 óra között
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, Budavári palota, „F” épület, 6. emelet: Ars Librorum tér, I. és II. Corvina termek, 7. emelet: Katalógustér
Belépési díj: 1200 Ft. Kedvezményes jegyár: 600 Ft.

A rendezvény plakátja