A festők és a fotográfus – KönyvTÁRlat

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2016/10/13

Az Országos Széchényi Könyvtár irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatának, a Könyvtárlatnak, amely 2016/17-ben a Testes Évad jegyében zajlik, következő állomása, „testrésze” a TEKINTET.

Mire és hogyan TEKINT a fotóművész, ha fényképez? Főként, ha portréalanya maga is művész?  Erre a kérdésre is keressük a választ az MTI számos hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett fotóművészével, Czimbal Gyulával.

A fotózás a vizuális művészetek egyik legérzékenyebbike, hiszen művelője minden művésznél inkább „ki van szolgáltatva” a látható világnak. A természet és az épített környezet észrevételére, emberekkel való találkozásokra „szorul”, hogy alkothasson. Az észrevevés pillanatát ugyanakkor intenzív szellemi és érzelmi tevékenység előzi meg, majd kíséri, hogy a „témából” igazi művészet legyen. Pedig fotózni – gondoljuk – mindenki tud…

A TEKINTET működésének, a világgal és a művész bensőjével való kapcsolatának ezeket a titkait próbáljuk kutatni a beszélgetés során.

Fókuszpontban a fotográfus egy különösen érdekes sorozata, a leghíresebb kortársfestőművészekről műtermeikben, alkotásaik előtt készített portréi állnak. Két művészeti ág, a fotóművészet és a festőművészet bámulatos szövevénye ez, melynek lényegét azonban mégis az objektív előtt álló alkotó/ember valódi lényegének felismerése adja. Jovián Györgytől Kokas Ignácig: találkozások, festmények, fotók – látás, barátság, igazság.

Pillantson be velünk egy igazi fotós műtermébe!

A VARÁZSGÖMB ezen az estén Babits Mihályné Török Sophie fotóalbumát  és azok üveg- és síknegatívjait – rejti magában, mely közel ötszáz, főként saját maga által készített felvételt tartalmaz. Az albummá rendezett fotógyűjtemény jól mutatja, hogy az önkifejezés különféle területeivel – líra, kritika, rajz és fotóművészet – is ismerkedő művészfeleség miképpen tekintett végig saját életén, hogyan dokumentálta az irodalmi és kulturális élet középpontjában lévő férje életeseményeit, hogyan látta privát terüket. Az esztergomi Babits-ház, a kirándulások, a társasági összejövetelek világába, számos kortárs fotójába is bepillanthat a rendezvény látogatója.

Fotó és hang – Török Sophie önarcképe és Bartók Béla eredeti hangfelvétele

Korong alakú röntgenfelvétel került elő Török Sophie hagyatékából. Számára a fotózás egyúttal önkifejezési forma is volt – ugyanis életének nagy részét Babits életeseményeinek dokumentálásával és szervezésével töltötte.

A gramofonlejátszók elterjedésének időszakában megjelentek a hangfelvétel készítésére alkalmas lemezvágógépek is, amelyek segítségével műanyag-, illetve lakkréteggel bevont korongokra hangot lehetett rögzíteni.

Az 1930-as években Babits Mihály felesége, Török Sophie felkérte Makai István elektromérnököt, hogy rögzítse egy ilyen készülékkel a rádióban elhangzó Babits-, valamint Bartók-műveket. Később, mivel Makai a második világháború idején haditudósítóként járta felvevő berendezésével a frontvonalat, Török Sophie maga rögzítette az őt érdeklő hangzóanyagokat.

A röntgenhanglemez-technikát minden bizonnyal Magyarországon találták fel, ugyanis a Széchényi Könyvtárban található gyűjtemény korábbi, mint az egyébként Európából ismert darabok. Török Sophie gyűjteménye számos szempontból különleges: főként teljessége, igényessége és összetettsége miatt, hiszen klasszikusokat, zenéket, verseket, elhangzott politikai beszédeket is rögzített. A kollekcióból egy, a médiára igen érzékeny személyiség bontakozik ki. A tárgy egy neves kutatója tavaly a BBC számára készített műsort Török Sophie röntgenlemez-felvételeiből. Véleménye szerint ilyen átfogó gyűjtemény Európában máshol nem létezik. E rendkívül ritka és sérülékeny hanghordozót is megtekinthetik a rendezvényen.

BABITS HANGJA: Külön eseményként elhangzik Babits Mihály előadásában az Esti kérdés című vers is.

Időpont: 2016. október 13. 17 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota, F. épület, VI. emelet, Díszterem

A rendezvény az NKA támogatásának köszönhetően ingyenes.


Az esemény képekben

Videobeszámoló