„Alapvetés, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a legfontosabb gyűjteményünk” – interjúk Rózsa Dávid főigazgatóval

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2020/05/21

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója

 

Május 20-án a Katolikus Rádióban hangzott el beszélgetés Rózsa Dáviddal, 21-én pedig a Hajónapló című kulturális portálon jelent meg interjú a nemzeti könyvtár 2020 márciusában kinevezett új főigazgatójával. A Kultúra.hu portálon szintén márciusban közzétett írással együtt már három hosszabb lélegzetű beszélgetés ad számot Rózsa Dávid főigazgatói terveiről.

A Katolikus Rádióban készült beszélgetésben elsősorban a könyvtár járványhelyzetre adott válaszairól beszélt Rózsa Dávid, kiemelve, hogy „digitális tartalomgyárként” működik most a nemzeti könyvtár, a „hazai könyvtárak valódi információs központja”, amely „kifejezetten jól vizsgázott az elmúlt két hónapban” a távmunkára való átállás terén. A csaknem félórás adásban a blogunkban futó sorozatokról, köztük a Trianon 100 – emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében címűről, legnépszerűbb filmes tartalmunkról, a Táncold körbe Magyarországot! című dokumentumfilm-sorozatról is beszélt, megemlítve a MEK húszezredik kötetének publikálását, a webarchívum munkálatait és a Könyvtári Intézet a nemzetközi járványügyi helyzetre kitekintő A kibontakozás útja című összeállítását.
A rádióinterjú meghallgatható: Magyar Katolikus Rádió, Kapcsolatban című adás, elhangzott 2020. 05.20. 11:04. Az interjú 4:28-től hallható. 

A Hajónapló című internetes oldalon közzétett, A könyvtárak nem maradhatnak szigetek című beszélgetésben a nemzeti könyvtár helyzete került a középpontba. Rózsa Dávid többek között elmondta:

„Alapvetés, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a legfontosabb gyűjteményünk, a nemzet emlékezete, rendkívüli értékek gyűjtőhelye. Ez a megállapítás a munkatársainkra is vonatkozik, hiszen kivételes szellemi kapacitást halmozott föl az intézmény. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nagyszerű adottságok ellenére nem úgy muzsikál a könyvtár, ahogy kellene. Ennek részben financiális okai vannak. Köztudottan és bántóan alacsonyak a fizetések, ezért kicsi a könyvtár megtartóképessége. Mindezek számszerűsíthető nehézségek. De van egy másik, nem számokban kifejezhető problémacsoport is. A kívánatosnál és lehetségesnél kevésbé látható teljesítmény mögött a szervezet elavult működése áll.”

A Rózsa Dávid kinevezése után néhány nappal a Kultúra.hu című portálon megjelent márciusi interjú középpontjában a nemzeti könyvtár évek óta napirenden lévő költözésének kérdése állt.

 „A nemzetközi példák azt mutatják, hogy nagyjából öt év alatt felépülhet egy nemzeti könyvtár. A költözésre való felkészülésre biztosan elegendő öt év. A beköltözés – az épület átadása után – további egy évet vehet igénybe.”

Rózsa Dávid kiemelte azt is, hogy a rá váró legfőbb feladat az új épület víziójának megalkotásával kapcsolatban az, hogy képviselje az OSZK érdekeit, megjelenítse a nemzet könyvtára igényeit, valamint hogy munkatársaival előkészítse az intézményt a költözésre. Hozzátette azt is, hogy a költözés kérdése szorosan kötődik a Magyar Nyelv Háza koncepcióhoz, melynek lényege, hogy

[…]„több hasonló profilú intézmény költözne egy fedél alá, hogy felhasználóik – olvasók, kutatók, múzeumlátogatók – minél teljesebb körű kiszolgálása érdekében integrált módon, de egyéni arcélüket megtartva működjenek.”