A keresztesek nyomában – Major Balázs előadása

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2017/11/08

 

A keresztesek nyomába eredünk, misztikus koránmagyarázatok után kutatunk és az iszlám etika kérdésköreit boncolgatjuk az OSZK őszi kultúrtörténeti előadássorozatán. A Kelet-kutatás legfrissebb eredményeiről számolnak be a téma kutatói az orientalizmus korszerű ismereteit bemutatva. Az előadások és beszélgetések a szakma, valamint a nagyközönség számára is érdekfeszítő információkat nyújtanak a különböző területeket és korszakokat érintő kérdésekről.

Novemberi vendégünk Major Balázs arabista, régész-történész, aki A keresztesek nyomában címmel tart előadást: „A keresztes hadjáratok a középkori Európa legnagyobb, szinte minden területet megmozgató nemzetközi vállalkozása volt, mely évszázadokra befolyással volt milliók életére és öröksége a mai napig fellehető. Az első keresztes hadjáratot követően az európaiak négy latin államot hoztak létre a Közel-Keleten, melyek sajátos világa visszatükröződik az általuk hagyott emlékanyagban is. Az előadás ezek kutatásáról és a belőlük rekonstruálható képről szól. ”

Az Orientalisták az OSZK-ban című sorozat következő előadása november 8-án, 17 órakor kezdődik.

 

Magyar régészek Szíriában

A damaszkuszi világörökségi helyszínen többször dolgoztak és még mindig segítenek a magyarok is. Ők az egyetlen külföldi régészeti misszió tagjai Szíriában, akik nem hagyták el az országot és a kinti munkatársaikat – korábban mintegy 140 kutatócsoport érkezett a világ minden részéből. Major Balázs archeológus, arabista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeti tanszékének vezetője több mint egy évtizeddel a szíriai polgárháború 2011-es kitörése előtt kezdett régészeti kutatásokba a közel-keleti országban, és azóta is rendszeresen kijár. A háború előtt még több mint hetven magyar szakemberrel és egyetemi hallgatóval működött a magyar misszió, a háború megindulását követően azonban csökkentették a létszámot.

A magyarok kutatásainak fő helyszíne Margat, a világ egyik legnagyobb keresztes lovagvára, amely a Földközi-tenger partján fekvő Bánjász városa mellett áll. A település és környéke, Tartúsz valamint Latakia kormányzóságok a polgárháború kezdete óta a kormányerők kezén vannak, kezdetben ott is voltak lövöldözések, de azóta elkerülik a harcok a vidéket. A magyarok nem csak a Közel-Kelet egyik legnagyobb középkori várában vannak jelen. Major Balázsék besegítenek az európai kutatók által elhagyott és a kormányerők által tavaly visszafoglalt egykori keresztes erőd, a világhírű Crac des Chevaliers kutatásába, valamint a frontvárossá vált Damaszkusz citadellájának munkálataiba is.

2015. 09. 27. Forrás: hirado.hu

 

Az esemény a Facebookon

Galéria