A kiállításról

A kiállítás végigköveti Heckenast Gusztáv, a kultúra területén működött vállalkozó polgár életpályájának 19. századi felívelését és bemutatja, hogyan vált az eredetileg fűszerkereskedőnek induló ifjú több professzionalizálódó és magyarosodó szakma legjelentősebb képviselőjévé.

E sikeres pálya főbb állomásai: 22 évesen a pesti belváros előkelő könyves üzletének tulajdonosa lett, majd az 1838-as nagy pesti árvíz eseményei idején történő szerepvállalását követően könyvkereskedésből, könyvkiadóból, nyomdából álló társascéget hozott létre Landerer Lajossal. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején nyomdájából került ki a Nemzeti dal és A tizenkét pont, később pedig a szabadságharc pénze, a Kossuth-bankó. A század közepétől Heckenast jelentős gazdasági beruházások által felépítette vállalatait.

A kiadói innováció, az üzlet és nemzeti hivatás kérdéskörei Heckenast Gusztáv közel négy évtizedet felölelő szerteágazó pesti kiadói tevékenységében jelennek meg. A szépirodalmi és tudományos műveket, nyelvkönyveket, szótárakat, lexikonokat, zeneműveket, kottákat, művészeti albumokat, műnyomatokat egyaránt tartalmazó válogatásunk a korabeli irodalmi, tudományos, művészeti élet fejlődését érzékelteti.

A montreali hagyaték

A kiállított művek között szerepel a Heckenast család leszármazottai által eddig Montrealban őrzött és most hazakerült könyvészeti ritkaságok – Heckenast Gusztáv első kiadású reprezentatív könyveit tartalmazó – gyűjteménye is, köztük az 1838-as Pest-budai nagy árvíz alkalmából kiadott árvízkönyv és Liszt Ferencnek a cigányzenéről írott műve.
A kéziratos művek, levelezések, szerződések bemutatása által feltárul a szerzők és a kiadó közötti viszony. Az alkotók, levelezőpartnerek közt megtaláljuk Kisfaludy Sándort, Jósika Miklóst, Eötvös Józsefet, Arany Jánost, Bajza Józsefet, Horváth Mihályt, Liszt Ferencet és számos osztrák valamint német írót.

A kiadói hivatal helyiségeiben folyó munka érzékeltetésére egy korabeli szerkesztőségi szoba tárul a látogató elé. Az 1896. évi millenniumi kiállítás kapcsán megidézzük a jogutód Franklin Társulatot, hogy bemutathassuk a kiadó fejlődését egészen a századfordulóig.

Családtörténet és társasági élet

Bepillanthatunk a jómódú polgár és kiadó magánéleti szférájába is. Megelevenedik Heckenast pilismaróti villája, az ott zajló társasági élet, ahol a tulajdonos évtizedeken keresztül irodalmi-zenei-képzőművészeti szalont tartott fenn, és a villáját alkotóházként is működtette. Gyakran látta vendégül a kor legjelentősebb íróit, politikusait, közéleti férfiait. A nevesebb törzsvendégek közé számíthatjuk Jókai Mórt, Bajza Józsefet, Tompa Mihályt, Vajda Jánost, Eötvös Józsefet, Vörösmarty Mihályt, Kemény Zsigmondot, Gyulai Pált, Deák Ferencet. A szalon faláról a törzsvendégek válogatott portréi néznek le ránk. Első alkalommal itt mutatjuk be a nyolc generációt felölelő Heckenast-családfát is.

Összeállítást nyújtunk továbbá Heckenast Gusztáv páratlanul gazdag sajtókiadványaiból és az ebben az időben kibontakozó magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalomból is. Mindkét kiadványcsoport kiemelten fontos szerepet töltött be az akkor tömegesen magyarul olvasni kezdő nemzedékek olvasási kultúrájának kialakulásában.